Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 235 azt akarta volna, hogy B. Károly után, vagy ezután ifj. B. Vil- Végrendeleti mos az ingatlan hagyaték korlátlan tulajdonjogát abban az esetben öröklés, sem szerezzék meg, ha a nevezettek életében nyilvánvalóvá lett volna, Az utóörökös hogy azok a kiket ezek után utóörökösül rendelt, meg sem szülét- rendelésének tek végrendelkezőnek az a szándéka, hogy a jelzett esetben B. Ká- megtámadása roly vagy kihaltak és igy az örökséghez nem juthatnak; sőt az ave'grend.öröelsőbiróság Ítéletében a kereset tárgyát a Gy. J. hagyatéki lel- kös részéről. tárára való hivatkozással nem szabatosan jelölte meg s ennyiben Ítéletét a felperesek utóörökösödését megállapító részében ki kellet igazítani; ezzel a kiigazítással pedig azt ebben a részében helyben kellett hagyni vonatkozó indokolásánál fogva s azért, mert utóörölcöst rendelni törvényeink' értelmében nemcsak arra a: esetre lehet, ha a kinevezett (közvetlen) örökös az örökségetát nem venné, hanem arra az esetre is, ha az örökös az öröksén átvétele után hal el {hitbizományi helyettesítés); s mert a szülök gyermekeinek kötelesrészét utóörökléssel meg nem terhelhetik ugyan s az ilynemű terhelés a kiskorú örökösökkel szemben az 1877. évi XX. t.-cz. 113. §-ához képest még az abban való megnyugvásnak gyámhatósági jóváhagyása esetén sem bir hatálylyal, mindazonáltal, minthogy alperes a Gy. J. hagyatéka felett a szt.-gotthárdi járás szolgabirája előtt 1879. április 18-án tartott tárgyalásnál világosan kijelentette, hogy Gy. J.-nak végrendeletéhez ragaszkodik s gyermekeinek elhalálozása esetére a hagyatéknak csak egy V3 részéhez tart örökösödési jogot, 2/3 részre nézve pedig haszonélvezeti jogát tartja fenn : alperes Gy. J.-nak végrendeleteiét s felpereseknek azon alapuló utóöröklési jogát most már meg nem támadhatja. — Curia: Hhagyja. (97. máj. 4. 4862?96.) 15229. Curia : Hazai joggyakorlatunk szerint a hitbizományi Hitbizományi helyettesítés csak egy fokig terjed, e helyettesitettnek további helyettesítés. helyettes nem rendelhető és az első helyettesitett a vagyon kizárólagos és korlátlan tulajdonává válik. (97. szept. 15. 964.) 15230. Curia: Az A) a. halál esetére szóló nyilatkozata HagyomáK. Sándornénak nem akadályozta őt abban, hogy vagyona felett nyos. életében jogszerűen másként ne rendelkezhessen, ehhez képest tekintve, hogy nevezett a B) a. szerződéssel ingatlanait visszavonhatlanul adta át alperesnek, mert nemcsak hogy feljogositutta utóbbit arra, hogy a tulajdonjogot bármikor, tehát már életében is a maga javára bekebelezhesse, de az ingatlanok birtokát is átengedte neki; ezen élők közötti ügylet tehát az alperes elfogadásával és a nyilvánkönyvbe eszközölt bejegyzéssel hatályba lépvén, a halál esetére korábban megajándékozott és e szerint hagyományosnak tekintendő felperes, a hagyomány tárgyának örökhagyó részéről történt elidegenítése folytán annak egyenértékéhez kártérítés jogaimén igénynyél nem bir. (97. jun. 3. 1330.)