Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

DOLOGI JOGOK. 11 nyilvánkönyvileg feljegyeztetett s a mely feljegyzés, mint a Tulajdonjog telekkönyvi rendtartás 63. §. és az ideiglenes" törvénykezési A tkv. nyuo szabályok 149. §-a rendelkezéseibe ütköző, a vevő tulajdonjogának tolta oltalon telekkönyvi kitüntetéseire nem alkalmas ugyan, mely azonban elegendő alapot nyújtott arra, hogy abból alperes a telekkönyv betekintése után azt a meggyőződést szerezze, hogy az ingat­lanok felett G. Anna jogszerűen többé nem rendelkezhet, és azokra nézve alperesnek zálogjogot nem engedhet, és tekintve, hogy annál a további körülménynél fogva, hogy alperes ugyan­abban kis népességű községben lakik, a hol az ingatlanok vannak, alaposan feltehető, hogy alperesnek arról is kellett tudomást sze­reznie, hogy az ingatlanokat nem G. Anna, hanem felperesek tartják birtokukban-, ennélfogva alperes egyáltalán nem védekez­hetik a?zal, hogy G. Anna által részére 1890. évi márcz. 24-én kiállított kötelezvény alapján 1891. évi ápril 3-án a telekkönyvbe hozott jóhiszeműen szerzett zálogjogot az emiitett ingatlanokra. Minthogy pedig a telekkönyvi rendszerrel kapcsolatos anyag­jogi törvényeink csak a jóhiszeműen szerzett nyilvánkönyvi jogokat védik és a nyilvánkönyvi jogosulttal szemben is a rosszhiszeműség bizonyítását és ennek esetében a nyilvánkönyvön kivül korábban szerzett jogok érvényesítését megengedik és minthogy ebből folyóan a mint azt a m. kir. Curia az 55. sz. polgárjogi döntvényében is kimondotta, — oly harmadik személytől, a ki a végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanokra a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzvén, bár telekkönyvön kivül, tulajdonjogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy e jogot a végrehajtató ellen az 1881 : LX. t.-cz. 168. §. alapján sikeresen érvényesít­hesse ; a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiró­ságnak a felperesek keresetének helyt adó ítéletét helyben kellett hagyni stb. (97. szept. 2. 3854. I. 97. 41.) 14844. Curia; Azon körülmény, hogy valamely ingatlan a Tulajdon v\ per rendén perben nem álló idegen egyéneknek jutott telekkönyvi tás átruhá tulajdonába, nem állhat útjában annak, hogy a peres felek közötti zása. tulajdonjog átruházásának vitás kérdése peres felek között — akár mint úgynevezett praejudicialis kérdés — el ne döntessék (3544/95) 14845. Curia: Tekintettel arra, hogy a telekkönyvi rendszerrel Tkvi szerze kapcsolatos anyagi jogszabályok csak a jóhiszeműen szerzett rosszhiszemű nyilvánkönyvi jogokat védik és a nyilvánkönyvi jognak annak sége szerzése körüli rosszhiszeműség alapján való érvénytelenítését meg­engedtetik, alperestől, habár felperes zálogjogával terhelve szerezte nwg az ingatlan telekkönyvi tulajdonát, nem tagadható meg az a jog, hogy a zálogjog érvényessége ellen felperesnek a szerzés ko­rüli rosszhiszeműsége okából ennek bizonyítása esetén kifoyását sikeresen megtehesse. (97. szept. 22. I. G. 203. Dt. III. X. 37.) 14846. Curia: Azok ellenében, akik valamely ingatlanhoz való Tkvön Jcivü tulajdonjogot az utolsó telekkönyvi jogszerző előtt telekkönyvön szerzés. kivül megszereztek, a telekkönyvre csak a harmadik jóhiszemű hivatkozhatik sikerrel. (97. nov. 19. 3188. Dt. III. X. 62.)

Next

/
Thumbnails
Contents