Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

CSALÁDI JOG. 157 hogy alperesnek jelzett viszonya az idézett törvény 80. §.-a c) Házassági pontjában megjelölt esetet állapítja meg, a házasságot ezen §. c) törvény, pontja alapján kellett felbontani s ehhez képest a másodbiróság 8®- §• c) Pítéletét a fentebbi változtatással, egyébként megfelelő indokolásánál fogva helybenhagyni kellett. 96. szept. 16. 3611.) 15088. Curia: Tekintve, hogy a peres felek előadása s a kihallgatott tanuk vallomása szerint, a peres felek nem együttélésük ideje alatt folytattak idegen személyekkel viszonyt és különválásuk okát nem az együttélésük ideje alatt elkövetett házasságtörés képezte, hanem felek csak különválásuk után leptek másokkal közös háztartásra; tekintve továbbá, hogy peres feleknek ezen, a különválásuk idejére eső ténye nem az 1894 : XXXI. t.-cz. 67. §ában meghatározott bontó okot állapítja meg, hanem a 80. §. c) pontjában megjelölt bontó oknak jelenségeit tünteti fel; tekintve végre, hogy a 99. §-a értelmében a 80. §. eseteiben a házasság felbontása előtt az ágytól és asztaltól való különélést mindenkor el kell rendelni, mindkét alsóbiróság ítéletét a fenti értelemben megváltoztatni kellett. (97. szept. 15. 1800.) 15089. Curia: Habár tanuk vallomásával igazolva van, hogy alperes egy kéjházban többször megfordult, ott kéj nővel a nemi közösülés czéljára szolgáló egyik szobába bezárkózott, a házasság az 1894: XXXI. t.-cz. 76. §-a alapján nem bontható fel, legfeljebb az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §. c) pontjában érintett erkölcstelen magaviselet esete forog fenn: a házassági kötelék ez alapon való felbontását azonban ugyanazon törvény 99. §-a szerint legalább 6 hónapig terjedő ágy- és asztaltól való elválasztásnak kell megelőznie. (97. jan. 26. 5960/96.) 15090. Pestvidéki tsz.: Felperes keresetével elutasittatik. ' ^' Felperes ezen, az 1894 : XXXI. t.-cz. hatályba lépte előtt A me9bocsafolyamatba tett perben a házasság felbontását a hivatkozott t.-cz. 80. §. a) c) pontjai alapján a házastársi kötelességek súlyos megsértésének indokából erkölcstelen életmód és a 76. §. alapján házasságtörés miatt kéri azon az alapon, mert alperesnönek még a házasság megkötése előtt gyermeke született s e gyermek nemzőjével alperesnő a házasság tartama alatt is levelezésben állott s mindezt felperes előtt eltitkolta s ezt felperes csak 1894. június havában tudta mag s mert alperesnőnek a hásassági életközösség megszakítása után, 1896. január 15-én egy gyermeke született, kinek nemzőjét alperesnő megmondani nem is akarja s igy alperesnő házasságtörést is követett el és erkölcstelen életet élt. Miután azonban a házasság fennállása alatt született gyermek mindaddig törvényesnek tekintendő, mig törvénytelen származása bíróilag ki nem mondatott, az 1896. január 15-én a H) alatti anyakönyvi kivonat szerint született Aladár nevü gyermek nemzőjéül felperest kell tekinteni s mig egyrészt ez által a házasságtörés és erkölcstelen életmódra alapított bontási kérelem megdől, addig másrészt a gyermek fogamzásának már a kereset benyújtása utáni időre eső ténye elenyészteti mindazon vétkes cselekményekre vonatkozó kereseti jogot is, mely cselekmények (jelen esetben a házastársi kötelességek megsértése) a fogam-