Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

144 CSALÁDI JOG. Házassági megszakítására. Minthogy pedig az elsőbiróság részéről elősorolt törvény, adatokból az tűnik ki, hogy alperes az együttélés tartama alatt 77. §. könnyelmű életet folytatott és saját családjának fentartásáról nem Az elhagyás gondoskodott s igy felperes a közös háztartásból nem önként, mint bontó ok. hanem a házasságból származott gyermekek érdekében az alperes sérelmes magaviselete miatt távozott, minthogy továbbá ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy felperes utóbb az életközösséget visszaállitani kivánja: ezekből az okokból s alperes kérelmére vonatkozó érvelés elhagyásával, egyébként az elsőbiróság részéről felhozott többi indokok alapján a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete volt hhagyandó. (97. szept. 7. 4640.) 15062. Pécsi tábla: Folyamodó S. R. azt adta elő 4,576/ 897. számú kérvényében, hogy őt férje 1895. évi november hóban házából kiutasította, minek következtében folyamodó kénytelen volt férje házát elhagyni s Kaposmérőbe ment szüleihez s a b) alatti helyhatósági bizonyitványnyal azt igazolta, hogy a fentirt idő óta különválva élnek ; kérte tehát, hogy férje a házassági életközösség visszaállítására bírói határozattal felhívassák. Tekintve, hogy a házastársak együtt tartoznak élni, míg a házasság fel nem bontatik ; tekintve továbbá, hogy a fent előadottak szerint V. J. kényszeritette nejét, hogy házától távozzék, s igy a házassági életközösség megszakítását V. J. okozta: folyamodó S. R. kérelmének az elsőbirósági végzés megváltoztatása mellett a házassági életközösség visszaállítására kötelezni kellett. Az a kérdés vájjon V. J.-nek panaszlott eljárása képez-e a házasság felbontására elfogadható okot, a házasság felbontása iránt indítandó perben fogja elbírálás tárgyát képezni. (97. jun. 28. 1741.) 15063. Curia : Felperes a D. és F. a. okiratokkal bebizonyította, hogy ő alperes nejétől 1895. január 11. óta külön váltan él. Ezen okiratokból nem tűnik ugyan ki, hogy e különélés annak következménye, hogy alperes felperest hűtlenül elhagyta, sőt inkább azt lehet következtetni, hogy a felek a házassági együttélést kölcsönös beleegyezéssel szakították meg: ez a körülmény azonban felperest nem zárta el attól, hogy a házassági együttélés visszaállítását követelhesse: mihez képest tekintve, hogy felperes egy évet meghaladó idő multával nejét a házasélet visszaállítására felhívta, sőt alperes erre az 1896. február 17-én 1,423. szám alatt kelt törvényszéki végzéssel is köteleztetett, alperes azonban ezen kötelezésnek eleget nem tett, sőt a V. Károly közjegyző által 18 6. május hó 11-én 276. szám alatt kiállított tanúsítvány szerint a házasélet helyreállítását megtagadta s a törvényszék előtti tárgyalás alkalmával s akként njnlatkozott, hogy férjéhez visszatérni nem fog, ennélfogva a hűtlen és nem igazolt, tehát jogos ok nélkül való elhagyás esete kétségtelenül fenforog s ez okból felperes kérelmére a h. t. 77. §. a) pontja értelmében a házassági kötelék felbontandó volt stb. (97. máj. 18. 290.) 15064. Curia: Felperes 5,084/96. számú kérvényében világosan kijelentette, hogy nem akarja az előtte utált ember (al-