Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

126 KÖTELMI JOG. Kártérítés, tesült, K. Bélának mulasztást elkövető budai m. kir. adóhivaA kir. kincs- tal, mint birói letétpénztár ellen az 1871. évi VIII. t.-cz. 66. tár felelőssége §-ában körülirt kártéritési keresetét annál kevésbbé állna módéi közegei jában megindítani, mert a végrehajtásnak 1885. évi január 27-én okozta kárért, lett foganatosítása óta a most hivatkozott 17,156/B. 89. szám büntető bírósági végzés kézbesítése napjáig az 1871. évi VIII. t.-cz. 74. §-ában meghatározott egy év már rég eltelt, ezen §. értelmében pedig felperesnek, mint magánfélnek kártéritési keresete a budai m. kir. adóhivatal mint birói letéthivatalnál a kérdésben forgó mulasztást elkövető alkalmazott ellenében még akkor is elévül, ha a kártéritési keresetet, illetőleg fegyelmi eljárást a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számítandó egy év alatt meg nem indította és igy ezekből kétségtelen, hogy a felperes által a mulasztást elkövető hivatali közeg ellen foganatba nem vehetett 1871. évi VIII. t.-cz. rendelete, alperessel szemben sem alkalmazható ; jelen per eldöntésénél felperesnek mint az általa letett óvadék kizárólagos tulajdonosának, alperes mint a mulasztást elkövető letétpénztárt fentartó s hivatali közegeiért felelős alperes ellenében a letett óvadéki 1000 frt kereseti összeg és ennek időközi késedelmi törvényes kamatai iránti kereshetőség joga az általános magánjogi elvek alapján is megállapítható, alperes arra, hogy ennek elbírálásánál a fentebb már hivatkozott 1871. évi VILI. t-cz. szabványai irányadók, ezek értelmében pedig az állam csak azon károkért felelős, melyeket a birák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztás által magánfeleknek okoznak, kellő sikerrel nem hivatkozhatik stb. — Curia: Hhagyja. Indokok : Kétséget nem szenvedhet, hogy a felperes által V. Ignácz helyett bűnvádi óvadékul birói letétbe fizetett 1000 frt készpénz, mihelyt az óvadék czélja megszűnt és erre a letétre felperes hitelezői jogot nem szereztek, felperesnek visszaadandó volt. A büntető törvényszék az 1000 frtot a budapesti kir. itélő táblának 1887. június 1-én kelt 10,786/87. B. számú megszüntetési határozata alapján felperes részére ki is utalványozta, azonban felp. a pénzt a budai adóhivatalnál mint letéti hivatalnál fel nem vehette, mert azt időközben a budapesti I - III. ker. jbg. kiküldöttje D. Teréz részére V. Ignácz ellen végrehajtásilag letiltotta Az alperes kincstár részéről nem is állíttatik, de az iratokból sem tűnik ki az, mintha az eljárt bíróságok, illetve valamely • közegük a letét kezelése vagy utalványozása körül, akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból hibát követtek volna el, de még azt sem hozta fel a biróságok terhére, hogy egyrészt a büntető törvényszék tudomással birt arról, hogy a letiltás nem a letevő felperes, hanem vádlott V. Ignácz hitelezői részére történt, másrészt, hogy az I—III kerületi kir. járásbíróság tudomással birt arról, hogy az 1000 frt óvadékot nem vádlott V. Ignácz, hanem ügyvéde a felperes sajátjából tette le és hogy a nevezett biróságok ezekről egymást értesíteni elmulasztották volna. E szerint szó sem lehet arról, hogy felperes a kár elhá-