Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 109 sitő társulat és igy közvetve alperes bérbeadó javára visszatérített Bérleti és összeg-éknek kifizetésére irányzott keresetével elutasitotta. miért haszonbérleti is felperes felülvizsgálati kérelmével elutasitandó és mint vesz- szerződés, tes, a felülvizsg'álati eljárás költségében is marasztalandó volt. Haszonbéri (97. decz. 7. I. G. 34. sz.) összeg leszál­15015. Curia: A felebbezési biróság marasztaló Ítéletének litása. meghozatalánál abból a jogi álláspontból indult ki, hogy miután a felek között létrejött A) a haszonbéri szerződés 9. pontja sze­rint alperes haszonbérlők az esetleg bekövetkezhető elemi csa­pások fen forgásakor sem jogosultak bérleengedést követelni, azok ezt semmi körülmények között s ekként a fenforgó esetben sem jogosultak igénybe venni. Ez a jogi álláspont azonban nyilván téves, mert a bérlőnek terhére szóló hason kikötés csak arra az esetre bir hatálylyal, ha a bérlemény állagában változás nem történt, mint­hogy abban az esetben, ha a bérlemény állagában a bérlő hibáján Tcivül oly változás áll be, a melynek következtében a bérlemény vala­mely részének használhatósága részben vagy egészben megszűnik, a bérlő aránylagos bérleengedést követelhet, továbbá, mert alperesek nem is az egyébként elemi csapásnak nem is tekinthető ama körül­ménynél fogva, hogy az általuk haszonbérelt birtokot az árviz részben elborította, hanem az alapon kérték a haszonbér leen­gedésben részesíteni, mivel a birtoknak részben vizzel elbontá­sát a „Horthy"-féle gátnak megerősítése és emelése, tehát mű­szaki müvelet okozta. Igaz ugyan, hogy a ténymegállapítás szerint alp.-ek a „Horthy"-gát létezéséről és arról is tudomással birtak, hogy az általuk haszonbérelt birtokot a viz járja, azonban ha és a menynyiben a kérdéses gát a haszonbéri szerződés megkötése óta felemeltetett és ennek következtében a haszonbérelt birtok egy viz alá kerülvén, ez a rész használhaílanná vált, alperesek jogo­sultak arra, hogy a haszonbéri összegnek megfelelő leszállítását követelhessék . . . (98. márcz. 4. I. G. 489.). 15016. Curia. Felülvizsgálati tanácsa: . . . Habár nem is A fővárosi helyes a felebbezési biróság felfogása a tekintetben, hogy alpe- lakbér-sza­resnek az időelőtti kifogását is alaposnak tekintette, mivel a bér- bályzat értei­szerződés megszegése esetén, a mennyiben a bérlő az esetleges bér- mezése. különbözetért felelősséget vállal, a bérbeadónak követelési joga a A bérlemény szerződésszegéssel beáll és nem szükséges a különbözetet évről-évre tovább bérbe­külön perekkel követelni, mindamellett a felebbezési biróság jog- adása a bérlő szabályt azzal nem sértett, hogy felperest az 1500 forint bér- részéről. különbözet alapján támasztott kártérítési igényével elutasitotta. Bérlő kártéri­A felebbezési biróság ugyanis tényállás gyanánt megállapította, tési kötelezett­hogy felperes a kérdéses kávéházat 1897. május 1-től kezdve sége. további bérbe adta . . . Felperes ahhoz a tényéhez, hogy a kávéházat 1897. május 1-én bérbeadta, azt a következtetést füzr, hogy ez által ő a bérleti szerződést fel nem bontotta, hanem csak a további károsodásnak ugy őt, mint alperest illetőleg elhá­rítása czéljából értékesítette ujabb bérbeadással az alperes által üresen hagyott kávéházat, azonban az által a szerződés közte és alperes között tovább is érvényben maradt és ennek alapján

Next

/
Thumbnails
Contents