Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

86 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881 :LX. t. cz. mbirálása czéljából a felebbezési bíróság mfelélő eljárásra utasítandó volt . . . (1896. febr. 16. 1896 : I. G. 394. sz.) 243. §. 13447. Curia : Az 1881 : LX. t. cz.-nek a zárlatot tárgyazó Zárlat. fejezete igénykeresetek iránt rendelkezést nem tartalmazván, zárlat esetében a 92. §-ban mhatározott igénykeresetnek helye nem lehet. (93. szept. 14. 7715/93. Dl. XXVIII. 92.) 249. §. 13448. Budapesti tábla: A végrehajtási eljárásban kirendelt zárZárgondnoki gondnok számadásának helyeslése és a zárgondnoki dij meg állapítása iránt számadás. a ^ által hozott ítélet ellen használt felebbezés másodfokú elintézésére nem az 1893 : XVIII: t. cz.-ben foglalt felebbezési eljárás szabályai, hanem az eddigi szabályok alkalmazandók. Ehhez képtest az emiitett Ítélet elleni felebbezés nem az 1893 : XVIII t. cz. 131. §-ban mszabott 15 napi, hanem az 1881 : LIX: t. cz. 32. §-ban mszabott 8 napi határidő alatt adandó be. Indokok : Ifj. Cz. Ignácz ellen, és K. M. Józsefnek ugyanaz ellen folytatott biztositási és kielégítési végrehajtási ügyében a lefoglalt és felülfoglalt ingókra, valamint a végrehajtást szenvedő' ingatlanainak haszonélvezetére kirendelt zárgondnok a zárlat mszüntével számadást beadván és zárgondnoki dijának megállapítását kérvén, a végrehajtást szenvedőnek az 1881 : LX. t. cz. 249. §-a értelmében beadott észrevételei felett az elsőbiróság a feleket és a zárgondnokot sommás tárgyalás utján mhallgatta és ítélet által határozott, ezt az ítéletet pedig a jelen volt felek s ezek közt a végrehajtást szenvedő képviselője előtt 1895. jan. 30. kihirdette. Az idézett 1881 : LX. t. cz. 249. §-a a zárgondnoki számadás elleni észrevételek beadása esetében a feleknek és a zárgondnoknak sommás tárgyalás utján (törvényszékeknél jegyzőkönyvi tárgyalás utján) mhallgatását rendeli és nem rendel sommás perbeli eljárést, amely utóbbi eljárásnak jellegét nem az adja meg h. az ügy Ítélet által, avagy pedig végzés által döntendő-e el, hanem az, h. a per mindig keresettel veszi keztetét, mig a végrehajtási eljárásban gondnok számadásának helyeslése és zárgondnoki dijának megállapítása végett az 1881 : LX. t. cz. 249. és 252. §-ai szerint, a mely §-ok a 253. §. alapján a végrehajtási zárlatokra is alkalmazandók, keresetet nem indit, hanem csak számadását kérvény mellett mutatja be, a mely kérvény észrevételek be nem adása esetében érdemileg és végzés által intéztetik el. Az 1893 : XVIII. t. cz. 229. §-a éles különbséget tesz a tekintetben, h. az 1881 : LX. t. cz. sommás perbeli eljárást rendel-e, avagy pedig peren kivüli sommás eljárást, illetőleg mhallgatást, tárgyalást vagy bizonyítást, mert e különbséghez képest a végrehajtás folyamán támasztható perbeli eljárásban az 1893: XVIII. t. cz. által szabályozott sommás eljárást, ellenben a végrehajtás folyamán keletkező peren kivül sommás eljárásban, ille-