Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 67 utolsó bekezdése pedig egyedüli kivételképen csakis az utóaján-1881: LX. t.cz. lat folytán mtartott ujabb árverés után zárja ki a további utó- 185. § ajánlatot. A 187. §-nak fent jelölt szövegezéséből, a melynek utolsó Ismételt árve­bekezdésében foglalt és kivételt megállapító rendelkezése szo-rés- Utódján­rosan magyarázandó, önként következik, h. az utóajánlatot nem- iat­csak az alapárverés, hanem a 185. §. alapján mtartott árverés ellen is megengedi s az a körülmény, hJa 187. §. elsó' bekezdésében, közelebbi mhatározás nélkül csak „árverésről" tétetik említés, a késedelmes vevó' ellen mtartott árverést pedig a 185. §. „ujabb •árverésnek" nevezi, ez utóbbi árverés után beadott utóajánlat elutasítására indokul nem szolgálhat, mert a 185. §-ban használt „ujabb" szó nem tekinthető oly jelzőnek, mely a 185. §. alapján mtartott árverést az első (alap-) árveréstől különböző jogi hatá­lyúvá minősiten és mkülönöztető jelentőséget e szónak az állandó birói gyakorlat sem tulajdonit ; mert habár az alapárverés msem­misitése esetében mtartott ismételt árverés is az első árveréssel szemben „ujabb" árverésnek tekintendő, az iránt, h. az ilyen ujabb árverés ellen utóajánlatnak helye van, a birói gyakorlatban kétség fel nem merült. De ha a törvényhozásnak az lett volna •szándékában, h. utóajánlat kizárólag csak az alapárverés •ellen legyen megengebhető, akkor a 185. §-nál az utóajánla­tot tiltó rendelkezést tett volna. E felfogás helyessége mellett bizonyít az az indok is, mely a törvényhozást az utóajánlat intézményének létesítésénél vezérelte, h. t.* i. gyakran elegendő komoly venni szándékozók hiánya miatt ingatlanok igen olcsó -áron adatnak el és sokan, kik az árverés eredményéről utóla­gosan nyernek értesülést, hajlandók a birtok valódi értékét inkább mközelitő magasabb ígéretet tenni, a mi ugy a végrehajtást szenvedőnek, mint a jelzálogos hitelezőnek egyaránt érdekében ál (lásd a törvényjavaslat indokolását.) Ez az indok és az abban kifejezett czél egyaránt áll ugy az alap-, mint a késedelmes vevő ellen mtartott ujabb árverés esetében ; mert mind a kettőnél bekövetkezhetik, h. nincs elegendő komoly venni szándékozó s ;S ezek hiányában az ingatlan a valóságos értékkel arányban nem álló, igen olcsó áron adatik el. Nem bír alappal az az ellen­vetés sem, h. a 187. §. intézkedései a 185. és 186. §-ok intézke­seivel összeegyeztethetők nem volnának, mert a 185. §. alapján tartott árverés ellen tett utóajánlat folytán elrendelt ujabb árverés '-a 185. §. alapján foganatositott árverést helyettesítő önálló ár­verési cselekmény, a mit a Curia az 1890 : XXV. t. cz. 13. §-a alapján hozott II. sz. polg. döntvényében már ki is mondott, ennél­fogva az utóajánlat folytán kitűzött árverés ugyanazokat a jogi 'következményeket vonja maga után, mint a korábbi, vagyis a késedelmes alapárverési vevő bánatpénzét elveszti az utóajánlat 5*

Next

/
Thumbnails
Contents