Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 61 13402. Kassai tábla: Hhagyatott, mert habár a telekkönyv az 1881: LX.t. cz. ingatlanoknak kitüntetett térmértékeért nem is szavatol, mégis 144. §. miután a kérdésben forgó telekkönyben a tagositás utáni állapot van feltüntetve, nem forog fenn kétség az iránt, h. az átalakítás alkalmából a tagositási földkönyv alapján kitüntetett térmérték a tényleges mennyiségnek mfelel, ehez képest pedig a községi adóbizonylatot, a mely a szürthei 11. sz. tjkvben foglalt több száz holdnyi ingatlanok után kivetett évi adó mennyiségét 7 frt 84 krban tünetté fel. tévesnek kell felismerni és annak alapján nem lehet árverést kitűzni. (95. ápr. 2. 1256.) 13403. Kassai tábla : Hhagyatott, mert abban az esetben is, mikor oly ingatlanok birói árverése czéloztatik, melyekre nézve a telekkönyvi átalakitás még befejezve nincs, az árverés elrendel hetése végett oly adóbizonyitvány szükségeltetik, a melybó'l nyilván kitűnik, h. a tjkvbe felvett egyes birtoktestek után mennyi állami adó fizettetik. (96. decz. 22. 4147). 13404. Kassai tábla: Ha a birtok haszonbérbe van adva, akkor az árverési feltételekbe kiteendő, h. a vevő csak a folyamatba lévő gazdasági év végén lép az ingatlan birtokába, mint a h. azt az 1881: LX. t. cz. 181. §-a rendeli. (91. jul. 15. 806.) 13405. Győri tábla: Abban az esetben, ha a végrehajtás alá vont ingatlan osztott tulajdont képez akként, h. más a felépület s más a telek tulajdonosa, a végrehajtó pedig csak a telek vagy csak a felépület ellen, vezet végrehajtást és az osztott tulajdont képező ingatlan értéke a telket és a felépítményt összevéve 500 frtot meg nem halad? az 1881: LX. t. cz. 156. §-a alkalmazást nem nyerhet. Indokok : Az 1881 : LX. t. cz. 156. és ezzel kapczolatos 157. §-ai — amint rendelkezéseiből nyilvánvalóan kitűnik — csak az egymással tulajdonközösségben álló (hányadokkal biró) tulajdonostársak viszonyára tekintettel engedik meg az egyik tulajdonostárs ellen vezetett végrehajtás esetén azt, h. a törvényes előfeltételek fenforgása mellett az egyik tulajdonostárs ellen vezetett végrehajtáskövetkeztében a másik tulajdonostársnak végrehajtás alá nem is vont jutaléka szintén el legyen árverezendő. Az osztrák polg. tk. 357. §-a értelmében vett osztott tulajdon viszonya azonban a. tulajdonközösségi viszonyból egészen eltérő s más jogi természettel biró jogi alakult. A két jogviszony különbözőségénél fogva tehát a tulajdonközösség esetére megállapított jogszabályok az osztott tulajdon viszonyára nem alkalmazhatók. Támogatja a törv.-nek ily értelmezését az is, h. az 1881 : LX. t. cz. 156. §-a kétségtelenül kivételes intézkedést képez (kivételt az alól az általános szabály alól, h. a végrehajtást csak a végrehajtást szenvedett ellen s ennek vagyonán foganatositható) a törv. magyarázat szabályai szerint pedig a törv. kivételes intézkedése a kiterjesztő magya-