Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)
610 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t. cz. becsületsértés vétségében vétkeseknek kellettt kimondani, mert 261. §. valakinek az ablakán beköpni, mgyalázó cselekményt képez. — Becsületsér- Szegedi tábla: Hhagyja. — Curia: Az 1883: VI. t. cz. 7. §-ában mhatározott esetek egyike sem forog fenn: vádlott íelebbezése visszautasittatik. (95. okt. 30. 10885/95. B. XXXI. 13.) 14218. Budapesti tábla: A ki lelkészjelöltről állitja, h. nyavalyatörős, becsületsértést követ el —• Curia : Az 1883: VI. t. bz. 7. §-ának egyik esete sem forogván fenn: afelebbezés visszautasittatik. (96. márcz. 11. 1596/96. B. XXXII. 7.) 14219. Szegedi jbg: A kihallgatott tanuk közül Á. J. és Á. K. az elhunytak gyermekei, ugy özvegy Á. J.-né mindhárman egybehangzólag igazolták, h. dr. H., midó'n kérdésére tudatták vele, h. a beteget előbb S., Cs., A., az utóbbi három hónapon pedig R. orvos kezelte, azt mondotta, „h. a mit dr. R. három hó alatt elrontott, azt ő már nem hozhatja helyreu. Ez oly határozott tényállítás, mely valódisága esetén dr. R. K.-t, mint orvost, közmegvetésnek tenné ki, mert oly betegség gyógyításához fogott, a melyhez nem ért, s ezzel a beteg halálát siettette, vagy előmozditotta. Só't ezen állitás valódisága esetén alkalmas volna arra, h. a miatt dr. R. K. ellen a bűnvádi eljárás megindittassék (Btk. 290. §.). Tehát ez állitás rendszerint a Btk. 258. §-ába ütközó' rágalmazás vétségét állítaná helyre. Azonban jelen körülmények közt, midőn tényleg egyik orvos a másik orvos gyógykezeléséről nyilatkozott becsmérőleg, a rágalmazás vétsége fenn nem forog. Ily értelemben határozott a felsó'bb bíróság, a mely gyakorlat az alsóbb bíróságok által követendő'. De ugy az említett állitás, mint a fentebb elősorolt s dr. R. gyógykezelésére vonatkozó becsmérlő' nyilatkozatok dr. R.-ra nézve kétségtelenül mgyalázók; miért is vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani kellett. (93. ápr.18. 2889. sz.) — Szegedi tábla: Vádlott pénzbüntetése leszállittatik és ezzel a változtatással a jbg ítélete egyebekben indokainál fogva hhagyatik. (93. máj. 24. 2404. sz.)— Curia: Tekintve, h. az 1883: VI. t. cz. 7. §-ának 1. pontjában mjelölt esetek nem forognak fenn: vádlottnak és védőjének a tábla Ítélete ellen közbevetett felebbezése visszautasittatik. (93. okt. 27. 7255,93. sz. B. XXVII. 14.) 14220. Curia: A községi elemi iskolai tanitó az által, h. az oktatására és nevelésére bízott 9V4 éves növendékét tanítás közben makacssága miatt kezével kétszer fejen ütötte, de annak még könnyű testi sértést sem okozott, fegyelmi hatáskörét nem hágta tul oly mérvben, mely a büntető törvények súlya alá tartoznék. (96. márcz. 6. 1209/96. XXXII. 23.) 14221. Budapesti tábla: A feljelentéshez csatolt, J.P. Sándor által fogalmazott és irt és Zs. Péterné vádlott névaláírásával ellátott levél befejező soraiban foglalt ama kifejezés, h. „készebb