Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)
600 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 :V. t. cz. 14188. Budapesti tábla: Vádlottaknak az a cselekménye, h. 254. §. a V. Gizellának 1892. márcz. 13. született törvénytelen figyermekét Családi állás V. Mária törvénytelen gyermeke gyanánt vezettették be az anyaelleni büncse- könyvbe, a Btk. 254. §-ába ütköző bűntett mellett a Btk. 400. lekmény. g.^ba ütköző közokirathamisitását is állapitja ugyan meg, még pedig, miután a jogtalan haszon szerzésének czélzata egyik vádlott ellen sem nyert beigazolást, a közokirathamisitásnak a 400. §. 1. bekezdése alá eső vétséget képező esetét. Minthogy azonban a Btk. 95. §-a értelmében a cselekmény által msértett több törv. rendelet közül csak az alkalmazandó, mely a legsúlyosabb büntetést, illetve büntetési nemet állapitja meg, ez pedig ebben az esetben a Btk. 254. §-a: vádlottak csak ezen szakasz alapján voltak bűnösöknek kimondhatok. — Guria: A másodfokú biróság Ítéletében kifejtett indokoknál fogva az elitélt vádlottak bűncselekménye kimeriti mind a Btk. 400. -§-ában mhatározott közokirathamisitás vétségének, mint a 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntettnek tényálladékát és csak a Btk. 95. §-a alapján dönthető el, h. büntetésük melyik szakasz szerint szabandó, ki. Ezek kétségtelenné teszik az eszmei bűnhalmazat fennforgását, minek az Ítélet rendelkező részében is kifejezést kell adni. (95. febr. 12. 221 95. sz. B. XXXI. 7.) 14189. Curia: Az alsóbiróságok által helyesen kifejtett tényállás és bizonyítékok szerint kétségtelen ugyan, h. özvegy K. M. vádlott azáltal, h. a koldus szülőktől származott és a görög-keleti vallás szerint már mkeresztelt T. É. kis leányt, ujabb mkereszteltetés által a K. J. családjába vétette fel, annak nem hátrányát czélozta, hanem ellenkezőleg a gyermek családi állásának előnyösebb mváltoztatására törekedett : de mivel a Btk. 254. §-a nem tesz mkülönböztetést a tekintetben, h. a gyermek családi állása annak előnyére avagy hátrányára változtattatott-e meg, s a fenforgó esetben a remélt erkölcsi előny elérése végett özvegy K. M.-né közreműködött arra is, h. a cselekmény tárgyát képező, a vallási és családi állás nyilvántartására hivatott anyakönyvbe mint közokiratba, valótlan tények vezettessenek be, vádlott ezen cselekménye, közjogi szempontból már magában véve is büntetendő jogsértést képez, habár a jelen esetben kapcsolatban a súlyosabban büntetendő családi állás elleni bűntettel a Btk. 95. §-a értelmében csak mint eszmei bűnhalmazat jöhet beszámitás alá. (94. évi decz. 21. 156/94. B. XXXI. 7.) 258. §. 14190. Jászapátii jbg.: Magánvádló N. E. azt panaszolta, h Rágalmazás, vádlott T. K. ő róla azt beszélte mások előtt, h. a feleségével nincs megesküdve, csak ugy törvénytelenül élnek együtt. Miután a vádlott a mtartott tárgyalásán maga beismerte, h. az inkriminált kifejezéseket minden inditó ok nélkül boros állapotban, de teljes