Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

588 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t. cz. bíró előtt pedig még ezt az állítását is visszavonta és igy N. 229 §. János vádlottként ki sem lett volna hallgatható : és tekintve, h. Indítvány ha- ilyen körülmények között vádlott ellen a Btk. 227. §-ába ütköző' mis vád miatt hamis vád büntette fenn nem forog, a Btk. 229. §-ában körülirt az eljárás hamjs vád pedig vádlott ellen azért nem állapitható meg. mert megin itá- Qz csa^ magánvád folytán üldözhető, N. János pedig ilyen indítványt nem tett; ezen okból vádlott a hamis vád bűntettének vádja alól felmentetik; és miután ezen vád elestével bűnössége enyhébb beszámítás alá esik. a terhére fenmaradt lopás bűntettének mtorlásául a mellékbüntetések fentartásával hat hónapi börtönre Ítéltetik. (95. febr. 6. 2327/94. B. XXX. 22.) 14158. Guria : Tekintve, h. a hamis vád áltálában abban különbözik a hamis tamizásiól, h. a tanú nem saját elhatározásából, hanem a hatóság megidézésére jelenik meg vallomástételre, mig a hamisan vádaskodó a vádat saját kezdeményezésére terjeszti elő; tekintve h. Sch. Péter már 1886. jan. 28. délelőtt előadta azon vallomását, a melyre tanuként kihallgattatott, aznap délután pedig már tanuzási kötelezettség nélkül, önakaratából, saját kezdeményezéséből oly ténybeli állitásokat és adatokat terjesztett elő jegyzőkönyvbe vétel végett a vizsgáló birónak a gyilkosság szerzői és tettesei felől, a melyek ezek ellen szükségképen a bűnvádi eljárás megindítását vonták volna maguk után, ha ez már özv. B. Károlyné feljelentése folytán megindítva nem lett volna: s e szerint kétségtelen, h. Sch. Péter abból a czélból állította a vizsgálóbíró előtt, miszerint ő tudja, h. kik voltak a B. Károly gyilkosai s azért sorolta fel az állítólag általa tapasztalt terhelő körülményeket, h. az általa terhelt egyének bűnvádi kereset alá vonassanak, illetőleg, h. miután Sch. János terhelő állításait visszavonta s az ezek alapján megindított büntető eljárás alapját vesztette, az ő előadása által a vád ujabb alapot nyerjen s az eljárás tovább folytattassék. annálfogva Sch. Péternek 1886. jan. 28. délután jegyzőkönyvbe mondott előadása nem a tanúvallomás, hanem a feljelentés és vád jellegével bír; miután pedig az elsőbirósági ítélet idokaiban felsorolt adatok szerint Sch. Péternek ezen vádja valótlannak bizonyult, s ezek szerint az is kétségtelen, h. ő P. Péter és társai ellen a gyilkosság elkövetésére nézve hamis bizonyítékokat koholt és állított elő, ennélfogva ellene a hamis vád tényalladéka megállapítottnak tekintendő. Miután azonban P. Péter és társai ellen a gyilkosság bűntette miatt a különös vizsgálat elrendelve nem lett s a büntető eljárás az előnyomozás adatai alapján az 1886. márcz. 12. 782. sz. a, kelt törvényszéki végzéssel mszüntettetett, s miután P. Péter, G. József és V. Jakab már ar elsőbiróság mszüntető végzésének mhozatala után 1886. máj. 6. Sch. Péter ellen rágalmazás miatt a billetijbg előtt