Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)
570 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t. cz. 6. a lelkész mjelenése után, a községi biró és a csendőrök fel190. §. szólítása daczára a templom kulcsának kiadását mtagadták, a Vallás gya- passiv ellentálláson tul nem mentek, mi abból is kitűnik, h. F. korláta elleni j^nos panaszos lelkésznek a végtárgyaláson tett kijelentése szebnncselek- rjn^ a vádlottak a szóban forgó alkalommal ó't nem fenyegették, meny- sem pedig nem mondták, h. nem szabad neki a templomba bemennie: ily körülmények közt, jóllehet a fent emiitett napon az isteni tisztelet mtartása mhiusult, a Btk. 190. §-ában mhatározott vétség tényálladéka a vádlottak ellen még sem állapitható meg. (95. ápr. 23. 2849/94. B. XXX. 24.) 191. §. 14117. Curia : D. Ágoston sértett félnek magában álló terhelő' vallomásából a vádlottaknak beismerésével csak az nyert bizonyosságot, h. a vádlottak a görög-keleti vallású temetési szertartás és különösen, az utczai menet folyamán kalapjukat a működő lelkész ismételt figyelmeztetése daczára is fenntartották és azt egyedül az evangélium olvasása alkalmával vették le, emez olvasások befejeztével azonban mind a két izben ismét feltették; de tagadják, h. ezt is botránykeresésbó'l tették volna, hanem csak azért, mert nazarénus vallásuk ezt igy hozza magával, és mert akkor (jan. 21.) hideg volt. I. Tógyer ezen felül beismeri, h. midőn eme viselkedésük miatt a működő lelkész őket pogányoknak nevezte, ez a vádlott azt válaszolta, h. nézze meg Máté evangéliumának 23. részét, ott mtalálja, kik a pogányok. Ezek szerint nincs bizonyítva, h. az elitélt vádlottak a Btk. 190. §-ának alkotó elemét képező erőszakot követtek volna el, minélfogva cselekményük e törv.-szakasz alapján sem minősíthető vallás ellen vétségnek. De nem ütközik cselekményük a Btk. 191. §-ába sem. mert az utcza, hol neheztelt viselkedésük kifejlődött, vallási szertartás gyakorlására rendelt helyiségnek nem tekinthető. Mindezeknél fogva az elitélt vádlottak felmentendők voltak. — Azonos határozatok: Curia: 93. febr. 22. 7987/92. és 94. febr. 20. 6881/93.. 14118. Curia: Minthogy a református vallású elhalt hivek emlékére leteendő fejfa vallási tiszteletnek tárgyát képezi; minthogy a kérdéses hasonlat „ilyen hegyes karót, mint ez a fajta, dögöknek is dugnak" nem ugyan a vallásos szertartás alkalmával, de a temetőben, az éppen lefolyt vallásos szertartás szinhelyén használtatott, a hol a temetkezési szertartásra egybegyűltek még nagyobbrészt jelen voltak és a sirnak behantolása még folyamatban volt; minthogy a vádlott által használt kifejezés többek jelenlétében, nyilvános helyen, az állam által elismert vallás szertartásainak gyakorlására rendelt helyiségben közbotrányt idézett elő: stb. (94. máj. 8. 8049. J. 91. 23.) 14119. Kolozsvári tábla: Tekintve, miszerint I). Lázár vádlottnak azon eljárásában, h. a czinterem kerítésének ajtaján volt