Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

554 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V.t. cz. pótlás végett a topolyai jbg.-hoz küldettek, elveszvén, e miatt 121. §. fegyelmi eljárás tétetett folyamatba, a mely az 5. sz. a. iratok Büntetés el- szerint 1888. deczember 30. mszüntettetett, az újrafelvételi ügy évidés. pedig a ügyésznek 1. a. indítványára 1889. márcz. 8. kelt vég­zéssel tétetett folyamatba. Ezekhez képest tekintetbe véve. h. az elévülés hivatalból alkalmazandó, miután az 1880:XXXV!I. t. cz. 32. §-a értelmében az elévülés a törv. hatályba lépte előtt elkö­vetett büntetendő cselekményeket illetőleg az 1878: V. t. cz.-ben foglalt büntető törv. szerint birálandó meg, a vádlottra kiszabott börtönbüntetés folytatólagos végrehajtását elévülés folytán meg kellett szüntetni. Mert a Btk. 121. §-a értelmében az elévülés azon napon kezdődik, melyen az Ítélet jogerőre emelkedett, és jelen eset­ben, noha vádlott kezességre szabadon bocsáttatott és folyton sza­badon van, ez időpont volt felveendő, mivel az idézett szakasz utóbbi esetet veszi ki, midőn az elitélt büntetését szökés által szakitotta része csak azt az meg, a mi természeténél fogva a szabadonbocsá­tással párhuzamba nem tehető. Mert a Btk. 120. §. 2. pontja azt rendeli, h. a büntetés végrehajtása oly bűntetteknél, hol az Ítélet tiz évet mhaladó, határozott fegyházat szabott ki, husz év elteltével ki van zárva, már pedig a fentiek szerint vádlott 18 évi súlyos börtönre Ítéltetett, mi a mostani fegyháznak mfelel, az Ítélet a Hétszemélyes tábla által 1867. márcz. 17. hhagyatván, azonnal jogerőre emelkedett, ezen időtől fogva pedig a 20 év már 1887. márcz. 17., tehát az 1889. márcz. 8. történt újra folyamatba tétel előtt lejárt. Minthogy pedig a büntetés maga elévült, a büntetés mszüntetése vagy enyhitése végett vádlott által kért ujrafelvétel tárgytalan lévén: ezt is mszüntetni kellett. (93. jam 24. 6439/92. sz. B. XXV. 22.) 124. §. 14074. Curia: Tekintve, h. a Btk. 124. §. szerint az elévülés Az elévülés fél- félbeszakad: az illetékes hatóságnak a büntetés végrehajtására be8zakitása. irányzott s az elitélt személyére vonatkozó bármely intézkedése által; tekintve, h. a ügyész a jogerős Ítélet végrehajtására szük­séges minden intézkedés szorgalmazására jogosult; tekintve, h. az ügyész 1896. márcz. 5. 1718. sz. a. a tsz.-hez benyújtott indit­ványában a jogerősen három évi fegyházra elitélt L. L., L. M. s a 2 évi fegyházra elitélt L. N. büntetése végrehajthatóságának fen­tartása iránt kért körözés a Btk. 124. §-ában foglalt s az elitéltek személyére vonatkozó hatósági intézkedésnek veendő: mindkét alsó­foku biróság végzése mváltoztatik s a tsz. a vádlott személyle­irásának alapján szabályszerű körözvény kibocsátására utasittatik. (96. okt. 14. 6820.) 140. §. 14075. Budapesti tábla : A védő felebbezésében felhozott az Királysérte's. a körülmény, h. vádlott nem a királyt, hanem a „császárt" sér­tette, a vádba helyezett tényálladékon mit sem változtatott, mi-

Next

/
Thumbnails
Contents