Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

514 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t. cz. 13949. Curia : A fegyházzal büntetendő lopás kísérlete a 66. §. Btk. 66. és 92. §-ainak együttes alkalmazásával vétséggé min'ó'sitKisérlet. hető. (96. okt. 27, 8142/95 B. XXXIII. 10.) 13950. Curia : Életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekmény kisérlete, a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett, egy évi börtönnel büntettetett. (96. febr. 12. 1175/94. B. XXXII. 8.) 13951. Curia: Szándékos emberölés kísérletének vétsége a Btk. 66., 92. §§-ainak alkalmazásával három hónapi fogházzal büntettett. (95. febr. 21. — 3714/94 B XXX. 7.) 69. §. 13952. Budapesti tábla: Az egyszerű felhívás a „reábizás" Részesség, fogalma alá nem vonható. Curia: Hhagyja. (96. febr. 7. 876/9"5) 13953. Curia: A Btk. 69. §. 1. pontjában mhatározott felbujtásnak alkata elemét az képezi, h. a tettest a felbujtó czélzatos és hathatós módon reábirja arra, h. a cselekményt elkövesse ; magának valamely cselekménynek puszta felemlítése folytán pedig afelbujtás meg nem állapitható habár a cselekmény el is követtetett. (93. jun. 15. 5068. D. XXXVII. 95.) 13954. Budapesti tábla : A mi a B. Szilveszter által szenvedett halálos sérülést illeti, minthogy, miként azt a tsz. is bizonyítottnak találta, Jovák F. István Sz. Jánossal B. bántalmazása iránt egyetértett, e czélból Sz. Jánossal a korcsmaszobából az udvarra kiment s ott vele várakozott, a kilépett B. Szilvesztert bunkós botjával maga is hátba ütötte, mindezekből kétségtelen, h. Jovák F. Istvánt a Sz. János által ejtett sértésben a bünrészesség terheli. Ez a bűnrészesség nem lehet ugyan társtettesség, mert a halált okozó fejsértést Sz. maga ejtette, a tettes cselekedetet nem mindketten közösen követték el, hanem annak egyedüli elkövetője Sz. János volt. De Jovák F. Istvánnak fent jellemzett közreműködése a Btk. 69. §. 2. pontjában mhatározott bünsegélynek teljesen mfelelvén, vádlottat ily értelemben bűnösnek kimondani kellett. A tábla a Btk. 306. §-a esetében a bünsegélyt nem tekinti kizártnak azért, mert bünsegélyről csak szándékos cselekménynél lehetne szó, a Btk. 306. §-a esetében pedig a halálos eredmény nem szándékos, mert nem az eredmény, hanom az azt előidézett testi sértés az irányadó, ez pedig szándékos lévén, abban bünsegélynek helye lehet. Az eredménynek beszámítására pedig, a mint a tettesnél, épp ugy a segédnél nem szükséges az eredményre vonatkozó bűnösség, hanem elég a causalitas, a sértés és a halál közti okozati összefüggés. S a mint a nem szándékolt, sőt talán előre nem látott eredményért mint tettes a 306. §. alapján felelős az, a ki az eredményt okozó szándékos testi sértésnek tettese, épp ugy mint részes felelős az, a ki ennek a szándésos testi sértésnek részese .... — Curia : Hhagyja (93. jun 22. 794. sz. B. XXVII. 3.)