Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 35 t. cz. 61. §. korlátain belül a végrehajtató részére fizesse ki. Ezen 1881: LX.t cz. letiltás ellenében felp. az 1888. és 1889. évben ugyancsak alp.-ek 61. §. jogelődénél „Eggenhoffer József és társait: czégnél eszközölt letiltás alapján alp.-ektől, mint az 1891. év végével mszünt czég tagjai ellen kielégítést csak azon esetre követelhetett, ha kimutatja, h. az előbb emiitett követelésnek kielégitése után vagy mszünte folytán a letiltott fizetésből még bizonyos rész a czég rendelkezése alatt maradt; e részben azonban felp. bizonyitékot általában nem hozott fel. sőt a kívánságára I. r. alp. által felmutatott üzleti könyvek szerint Vellbach fizetésének az 1881 : LX. t. cz. 61. §. értelmében lefoglalható része csak 4108 frt 32 krra rúgott, tehát csekélyebb volt. mint a megítélt tőkeösszeg. Mindezeknél fogva és mert az a körülmény magában véve, h. az I. r. alp. által felmutatott letiltási végzés szerint a törlesztés a végrehajtható ügyvédének kezeihez volt eszközlendő és a váltóra rávezetendő, a bizonyítást alp.-re szintén nem háríthatja és az ügy ily állásában felp.-sel szemben közömbös, h. alp.-ek jogelőde közvetlenül eszkőzölte-e a törlesztést, vagy azt maga a végrehajtást szenvedettre bizta-e ; miután felp. a. fennebb körülirt irányban bizonyitékot nem nyújtott, ilyenül pedig felp. javára el nem fogadható az, h. az alp.-i üzleti könyvekben a fizetés mint a végrehajtást szenvedett kezeihez kifizetett van bevezetve, felp. keresetével elutasítandó és az ennek mfelelően hozott másodbirósági Ítélet ezen indokból és azért volt hhagyandó, mert a perköltségnek kölcsönös mszüntetése sérelmére nincs. (96. febr. 6. 1149.) 13334. Debreczeni tábla: Nem szenved ugyan kétséget az, h. 72. §. az alp.-ket mint haszonbérbeadókat egy évi haszonbér erejéig Törvényes a bérlemény területén lévő, vagy ahhoz tartozó terményekre, zaLo9J°ygazdasági felszerelvényekre és lábas jószágokra az idézett §. 2. bekezdése szerint törvényes zálogjog illeti meg, ez a joguk azonban mszünt azokra az ingó javakra vonatkozólag, a mélyek eredetileg a bérleményen termettek ugyan, de időközben az alp.-ek tudtával birói árverésen eladatván, harmadik személyek jogszerű birtokába kerültek. (95. máj. 22. G. 11.) 13335. Budapesti tsz.: Az 1881 : LX. t. cz.-nek a törvényes zálogjogról intézkedő 72. §-a s az ennek nyomán keletkezett gyakorlat nem ad a bérbeadónak jogot arra, h. a törvényes zálogjog tárgyait a bérösszegen felül az ennek érvényesítése folytán támadt per és végrehajtási költségek fedezésére és kiegyenlítéséig is visszatarthassa. Budapest székes-főváros törvényhatóságának az 1881 : LIX. t. cz. 93. §-a értelmében lakbérleti ügyekben irányadó lakbérleti szabályzata 27. §-a a bérbeadó javára a törvényes zálogjoggal terhelt ingókra nézve szintén biztosít visszatartási jogot, ezen jog azonban a most hivatkozott §. és ugyanezen szabályrendelet 6. §-ának 3*