Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 201 kezésre bocsátására a keresetben felhozott tényállást magáévá 1875: XXXVII. tevén, e tényállás alapján az elsőbiróság ítéletének részben való t. cz. mváltoztatásával alp.-t 165 frt tőkében vagyis a foglaló egyszere- 277. §. sében és a zsákok értékében és a 165 frt összeg utáni kamatokban, Foglaló. valamint a perbeli és felebbezési költségben marasztalta. Alp. a felebbezési biróság Ítéletét azon az alapon támadja meg, 1. h. ő a kereset ellen elsó' sorban a kereskedelmi törv. 349. §-a alapján elévülési kifogást emelt és a másodbiróság az idézett törvényszakaszt helytelenül alkalmazta, midőn e kifogást mellőzte; 2. h. a másodbiróság alaki jogszabályt sértett meg az által. h. a búzának a felp. részéről állított, de alp. által tagadott rendelkezésre bocsátását valónak fogadta el és 3. h. a másodbiróság anyagi jogszabályt is sértett meg. midőn az árunak a felp. fizetési késedelmeskedése miatt esöközölt eladását nem törvényszerűnek fogadta el. Ezek szerint első sorban elbírálás tárgyát az a kérdés képezi, vajon a kereskedelmi törv. 349. §-a a felp. keresetére alkalmazást nyer-e, e szerint tehát a felebbezési biróság alp.-nek e §-a alapított elévülési kifogását helyesen mellőzte-e ? A 349. §. 2. bekezdése szerint a vevőnek az áru hiányaira alapított kereseti joga az eladó ellen az áru átvételétől számítandó hat hó alatt elévül. E rövid elévülési határidő megállapításánál a törvénykezést nyilván az az indok vezette, h. a szállított áru minőségi hiányainak megállapítása és bizonyítása és annak az állapotnak elbírálása, melyben az áru a vevő által átvétetett, hosszabb idő elteltével alig lehetséges, h. tehát a kererkedelmi forgalommal össze nem egyeztethető állandó jogbizonytalanság mszüntetése végett szükséges, h. az áru minősége körül felmerült vitás kérdések mielőbb törvényes elintézést nyerjenek. Ebből következik, h. a vevőnek mindennemű igénye, mely alapjában a részére az eladótól szállított áru minősége hiányaira vezethető vissza, eme törvényes rövid elévülés alá esik. Minthogy pedig a fenforgó esetben felp. kereseti igényét arra alapítja, halj), a vételi szerződést az által szegte meg, mert nem a kikötött minőségű árut szállította, kétségtelen, h. igényére, a mennyiben az az adott foglaló visszaadására és kétszeresének mfizetésére vonatkozik, a törv hivatalos rendelkezése nyer alkalmazást. A felebbezési biróság e tör-vényrendelkezést abból az okból vélte mellőzendőnek, mert a kérdéses elévülési határidő a törv. szavai szerint az áru „átvételétől" számítandó, a fenforgó esetben pedig felp. az árut, minthogy azt alp.-nek rendelkezésére bocsátotta, át nem vette. A felebbezési biróság azonban az „átvétel" kifejezést tévesen értelmezte; mert az „átvétel" kitétel a 349, §-ban ugyanazon jelentőséggel bir, valamint az ára kifogásolásáról és rendelkezésre bocsátásától a 349. §-al szoros összefüggésben álló 346. és 347. §-aiban használt azonos kifejezés; már pedig a kereskedelmi törv. életbe-