Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 187 13565. Curia: Nincs kizárva az, h. a szövetkezetből való 1875 ; XXXVIt kilépés egy közös mbizott utján csoportosan jelentessék be. A t. cz. szövetkezeti tag által a valamely jogcselekvény eszközlése ide- §• jében volt igazgatósági tagoknak kinált esküt a szövetkezet nem K^pés a fogadhatja el a jelenlegi igazgatók személyében. (92. decz. 22.sz oveíkezeibo1 967/92 Dt. XXXIV. 98.) 13566. Budapesti tábla : A 7. a. csatolt és valódiság tekin- 237. §. tétében nem kifogásolt tagsági jegyzék-kivonattal bizonyitva van, Szövetkezeti h. M. Sándor az alp. szövetkezetnek tagjául velvétetett s miután közgyűlés haalp. nem is állítja, h. még egy haszonnevü és felp.-tó'l különböző tározatának egyén léteznék, az ellenvégiratban tett abbeli tagadása, h. felp. megtámadása* az F. a. emiitett M. Sándorral nem ugyanazonos személy : figyelembe nem vehető. A felperességi jog ellen tett kifogás tehát, tekintettel arra, h. a kereskedelmi törvény 174. §-a kereseti jogot ád a részvényesnek, illetve az állandó birói gyakorlat szerint a szövetkezet tagjainak arra, h. a törvénybe ütköző közgyűlési határozatot mtámadhassa, az a körülmény pedig, h. felp. a szövetkezetből kizáratott, őt ezen jog gyakorolhatásában nem akadályozza, — mellőzendő és érdemben az 1891. jan. 22-iki közgyűlésnek az a határozata, mely szerint a kizárt szövetkezeti tagok részjegyeik értékét a tartalék alap javára elvesztik: semmisnek volt nyilvánitandó, mert az árszabályoknak oly intézkedése, mely a keresk. törvény 237. §-ával szemben a kivált tagok által igényelhető összeget a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reájuk eső üzletrésznél kisebbre szorítja, mint törvénybe ütköző, hatálytalan (94. maj. 25. 5228 94.) — Curia : Hhagyja. (95. okt. 16. 1369/94 Dt. h. f. IV. 30.) 13567. Temesvári tábla: A keresk. törv. 238. §-a és alp.-i szö- 239. §. vetkezet alapszabályainak ezzel összhangzó 5. §-a értelmében alp. Üzletrészek szövetkezet tagjainak üzletrészei másra átruházhatók ugyan, ugy, lefoglalása. h. az átvevő az átruházó szövetkezeti tag tagsági jogaiba lép, de a törv.-nek ebből az intézkedéséből még nem következik, h. a szövetkezeti üzletrészeknek végrehajtási utón leendő átruházása alkalmas volna annak kieszközlésére, h. az árverési vevők a végrehajtást szenvedő szövetkezeti tag helyébe a szövetkezetbe tetszésük szerint beléphessenek. A keresk. törv. 238. §-ának a 239. §. intézkedéseivel ^való összevetéséből ugyanis kitűnik, h. a 238. §. csak az önkéntes átruházás esetét szabályozza, azt azonban, mikor és mily feltételek mellett képezhetik a szövetkezeti tag üzletrészei végrehajtás tárgyát és a szövetkezeti tag mily jogai mennek át a foglaltató hitelezőre, a keresk. törv., tekintettel a szövetkezeti viszony sajátságaira, a 239. §-ban határozza meg. E törv.-szakasz és a keresk. törv. ebben idézett 95—96. §-ai szerint pedig maguk az üzleti üzletrészek s az ezeken alapuló tagsági jogok végrehajtási foglalás tárgyát sohasem képezhetik, hanem csak a végrehajtást szenvedő