Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 137 13512. Győri tábla: A kereskedelmi törv. a czégvezető jog-1875: XXXVII. •visszonyát ugy a czég főnöke, mint harmadik személyekkel t. c?. szemben a kereskedő segédektől elkülönítetten az V. czimben 51. §. szabályozza ; a czégvezető mint legtágasabb hatáskörrel biró keres- Czégvezető elkedelmi mhatalmazott tehát e különleges állásánál fogva, pusztán 00Csa^CíSaczégvezetöi személyes viszonyát a czégvezetésre nyert mbizás esetleges visszavonását illetőleg nem tartozik azok közé a kereskedő segédek közé, a kiknek a czég fönökékez való eme viszonya felett az 1S84 : XVII. t. ez. 176. §. értelmében első sorban az iparhatóság volna hivatva határozni. Erre mutat az 1884 : XVII. t. cz. 92. §-ának második és harmadik kikezdése is, melyekben mindazok a kereskedői segédek, a kiknek szolgálati viszonyaira az ipartörvény kiterjed, köztük az üzletvezetők is, fel vannak sorolva, de a czégvezető mnevezve nincs. De nincs kizárva az, h. a czégvezetöre nézve is, a mennyiben a czég főnökéhez a czégvezetöi mbizáson felül még más szolgálati viszonyban is áll, az e szolgálati viszony mszünéséböl származókig szolgálati fizetéséhez való igényei tekintetében a kereskedő-segédekre megállapított törvényes szabályok legyenek alkalmazhatók; a mit a kereskedelmi törv. 51. §-a is világosan kifejez ezzel a szavaival : „a czégvezetés és kereskedelmi mhatalmazás a fennálló szolgálati viszonyból eredő jogok sérelme nélkül bármikor visszavonható." Felp. mint alp. üzletének volt czégvezetője, a ki az alábbiak szerint alp. üzletében ezenfelül külön szolgálati viszonyban is állott, a szolgálati viszony mszüntetésébó'l eredő igényét fix fizetésére vonatkozólag az iparhatóság előtt érvényessé tette is, az a körülmény pedig, h. a fizetésen felöl szerződésileg kikötött s az üzlet tiszta jövedelméből neki kijáró nyereségjutalék iránti követelését az iparhatóság előtt nem érvényesítette, hanem annak érvényesítését külön per útjára fentartotta, egyáltalán nem ok felp. vonatkozó keresetének visszautasítására: mert állandóan követett bírói gyakorlatunk szerint az iparhatóságok csak a határozott öszegben meg-állapított szolgálati járandóságok felett vannak hivatva saját hatáskörüknek ítélkezni, ellenben a határozott összegben ki nem kötött bizonytalan és az üzleti esélyektől függő nyereményjutalék felett a határozathozattal függetlenül az ijjarhatóság előtti eljárástól, abiróságokat illeti meg, a mennyiben a nyereményjutalék megállapításával járó kérdéseket az előttük használható bizonyítékokkal meg sem oldhatják, de különben is a segéd, a mennyiben részére a tiszta nyeremény bizonyos része van kikötve enyereményrészlet tekintetében az üzlettulajdonosnak társává válik s nyereményjutaléka nem is fizetésszámba megy, erre nézve az 1884: XVII. t. cz. 176. §-a nem alkalmazható. A per érdemét illetőleg felp. ugy keresetében, mint a per folyamán arra az álláspontra helyezkedik, h. közte és alp. között szolgálati viszony nem állott fenn, hanem mivel a B) és C) a. egyidőben