Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 117 bíróságtól nem nyert jogot arra, h. a „Sch. A. és társa" ellen 1875: XXXVII. elrendelt csődnek hatályát, a „Sch. L. és társa" czég üzlethelyi- t. cz. vélelemre; mert a 37. a. nyilatkozat világos tartalma szerint külön- 7- §• ben is Sch. L. kérdésében f .rgó vagyona csupán a ő czége Czegjegyzés. hitelezőinek kielégitése után netán fenmaradó részének „Sch. A. és társa" czég csődtömegéhez leendő csatolásához adta beleegyezését ; mert ezekkel szemben alp. azt, h. a kérdésben forgó tárgyak egyike-másika és tüzetesen, mely egyes tárgy „Sch. A. és társa" vagyonából került — és pedig tulajdonátruházási jogczim nélkül került — „Sch. L. és társa" czég birtokába, jelen perben perrendszerü módon nem bizonyította, a mi pedig azon — hasonlóképen tüzetesen meg nem határozott — tárgyakat illeti, melyek „Sch. A. és társa" czég vagyonából származott pénzen lettek állítólag beszerezve, ezek még maga ezen puszta tény által a nevezett <;zég tulajdonová különben sem lettek volna ; végre : mert azon kérdés, h. a fent kifejtettek szerint a nyilatkozatot tevő fél jóhiszemű hitelezői irányában hatály nélküli 37. a. nyilatkozatnak magára a nyilatkozó félre nézve mily hatály legyen tulaj donitható és tulajdonítandó, jelen perben megoldást nem igényel, de arra tekintettel, h. maga nyilatkozó fél saját személyében jelen perben nem áll, megoldást nem is nyerhet, s igy azon kérdés felett h. a felp. csődtömeg tömeghitelezői csődhitelezői és csődköltsége kielégitése után netán fenmaradó összeg „Sch. A. és társa" czég csődtömegének legyen-e kiszolgáltatandó, jelen perben érdemileg határozni nem is lehet. (93. szept. 21. 778/93.) (Ez eset megbeszélését 1. a „Jogt. Közi." 1893. 322. 1.) 13489. Pozsonyi tábla: A kereskedelmi törv.-nek 11. és 13. §-ait kiegészítő 1884 : XVII. t. cz. 58. §-a szerint, egy iparos vagy kereskedő sem használhat czégén, nyomtatványain, vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges viszonynak, vagy a valóságnak meg nem felelnek ; az 1875 : XXXVII. t. cz. 11. §-a szerint pedig a kereskedők czégükhöz csak oly toldásokat csatolhatnak, melyek a személy, vagy az üzlet közelebbi mhatározására szolgálnak. Minthogy kérvényező által a bejegyeztetni kért czég elnevezésébe felvett „első magyar" szavak nem képezik a czég elnevezésnek oly kiegészítő részét, mely folyamodó személyének vagy üzletének közelebbi mjelölésére szolgálna, s igy a kereskedelmi törv. 11. §-a második bekezdésében foglalt rendelkezésnek mfelelne ; továbbá, minthogy kérvényező különben sem igazolta, h. a gépolaj és kenőcsgyár-üzlete az első magyar lenne: ennélfogva az elsőfokú biróság végzésének mváltoztatásával a czégbejegyzést a kérelmezett alakban, illetve szövegezéssel meg kellett tagadni s az elsőfokú bíróságot a további mfelelő eljárásra utasítani. (91. febr.