Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

114 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. sorokat tovább eladja, minthogy azonban a kereskedelmi törv. t. cz. 259. §. 1. pontja értelmében ingó dolgok fel- vagy átdolgozásának 3. §• elvállalása mások részére, ha iparszerüleg gyakoroltatik is, keresKereskedő fo- kedelmi ügyletet csak akkor képezhet, ha az a kisipar körét tulgalma. haladja, ezt pedig a felp. az alp. irányában nem bizonyitotta, de különben is mű fogaknak, anyagi tartalmának kézügyességgel történt feldolgozás után való puszta előállítása egymagában véve még nem is képezi a kereskedelmi törv. 259. §. 1. pontja intézkedéséhez képest ingó dolgoknak fel- vagy átdolgozását, ennélfogva az alp.-nek kereskedó'i minősége a kereskedelmi törv. 3. §-a alapján meg nem állapithatván, az az ügylet, melyből kifolyólag a felp. követelési igényét származtatja, nem eshetik a kereskedelmi törv. 260. §-a intézkedése alá. (94. aug. 14. 1731/93.) 7 §• 13488. Budapesti keresk. és váltótsz. : Felp. H.) a. czégkivonattal Cze'gjegyzés. igazolta, h. Sch. L., a Sch. A. és társa czégtől különálló és „Sch. L. és társa" czég alatt bejegyzett üzlettel birt ; kimutatta továbbá azt, h. a „Sch. L. és társa" czég alatt alakult üzletet önállóan folytatta ; másfelől pedig a B.) a. csődleltárral igazolta felp. azt, h. a vitás vagyon „Sch. L. és társa" czég üzlethelyiségében volt elhelyezve, a minthogy az alp. részéről eszközölt leltározás is beismerten a „Sch. L. és társa" czég üzlethelyiségében történt. Ekkép a vitás tömeg jogszerű birtoka felp. mellett harczolván .s a jogszerű birtok czimének kim/itatására szorítható senki sem lévén; a „Sch.L. és társau ezégüzlet helyiségében létezett vagyon, ennek a czégnek tulajdonát képező vagyonnak vélelmezendő. Ennek folyományául alp.-nek mfelelő módon bizonyitani kellett volna azt. h. a „Sch. L. és társa" czég üzlethelyiségében elhelyezve volt ingóságok, valamint a nevezett czég tulajdonául jelentkező követelések „Sch. A. és társa" czég tulajdonát képezték. E helyett azonban alp. következetesen arra az álláspontra helyezkedett, h. a „Sch. L. és társa" czég kezdettől fogva álczég volt, s h. az nem képezte soha Sch. L. tulajdonát, hanem már eredetileg is Sch. A. tulajdona volt. Ebbeli álláspontjának támogatására alp. a v.—7-/-, 97. és 10' . a. okiratokra, mint bizonyítékokra hivatkozott. Ezek az okiratok azonban alp. tulajdonjogának elismerésére alkalmasaknak nem vétethettek; mert alp.-i tömeggondnoknak leltározási cselekménye, mint egyoldalú eljárás következménye, jogalapitó hatással nem bir s még jogszerű birtokszerzéshez sem ad hatályos czimet: tulajdonjog megállapítására pedig épen nem alkalmas: mert a 3'/. a. okirat alp. javára jogokat nem szülhet, mivel jogügyletet nem tartalmaz s bíróságon kivüli beismerés tekintete alá sem eshetik ; de különben sem kötelezheti „Sch. L. és társa" czég hitelezőit, mivel ezeknek joga a csődtörvény 2. §-án sarkal, és a közadós beismerése által nem csorbulhat; mert alp. csődtömeggondnok e tsz.-tői, mint csőd-