Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

IV. Vissza- ós elővásárlási jog. 12298. Pécsi tábla: A B. a. a perhez csatolt adásvevési szersárlási jog ződésre 1880. decz. 12-én vezetett s valódiságra nézve nem kifoeloföltétele, gásolt pótnyilatkozatban világosan benfoglaltatik peres feleknek az a megállapodása, h. ha akár a szerződést aláirt nagykorú eladók, t. i. II. és Ili. r. felp.-ek akár az akkor még kiskorú I. r felp.; kinek illetőségét anyja, a HL r. felp. adta el alp.-nek, az eladott ingatlant vissza akarják venni, alp. tartozik azt a vételár visszafizetése mellett visszaadni. Ezzel szemben alp.-nek felp.-ek által tagadásba vett az az előadása, h. a visszavásárlás joga csak arra az esetre köttetett ki, ha I. r. felp. nagykorúságát eléri s a szerződést elfogadni nem akarja, ligyelembe vehető nem volt, mert azt, h. a pótnyilatkozat kiállításakor ennek a felek az alpáltal vitatott értelmet tulajdonították, s h. a nyilatkozat a felek akaratától eltérőleg foglaltatott volna irásba a nyilatkozatot előttemezö tanukkal, kik az ügy lefolyására egyáltalán nem emlékeznek, igazolni nem sikerült; más bizonyitékot pedig erre nézve fel nem hozott, a többi kihallgatott tanuknak nem a nyilatkozat kiállításakor történt megállapodásokra vonatkozó előadása pedig figyelembe vehető nem volt, de nem volt figyelembe vehető az a körülmény sem, h. I. r. felp. nagykorúságra jutása után alp.-nek bekebelezési engedélyt adott, mert az a visszavásárlási jognak ép oly kevéssé állhat útjában, mint a másik két felp. által a nyilatkozatot megelőzőleg a szerződés 4. pontjában (idol! bekebelezési engedély. (93. nov. 29. 5089.) — Curia: A visszavásárlási jog érvényesithetésének feltétele első sorban a kikötött vételár vissza-, illetve megfizetése lévén, e tekintetben a tábla Ítélete ily értelemben mváltoztattatott; egyebekben pedig ugyanaz az ítélet indokai alapján hhagyatott. (95. szept. 3. 3952.) Visszavásár- 12298. Miskolczi tsz.: Meg lévén tehát állapítva a C) alattilási jog jfci&ö-nak valódisága és az abban foglalt ügylet tényleg történt létre1 tése 3. személy jötte: másodsorban az vizsgálandó, vájjon a C) alattival a vissz; sjavára. vásárlási jognak egyszersmind felp. részére lett kikötése törvényes alapokon nyugszik-e ? És itt ismét az veendő figyelembe, h. felp. és néhai G. K. János a bemutatott anyakönyvi kivonat szerint 1860. jan. 30-án léptek házasságra, h. G. K. János a kereseti fekvőséget 1863. máj. 7-én, illetve 1875. jul. 18-án, tehát oly időben szerezte meg, midőn házassága az alp. beismerése szerint is még fenállott; h. a magyar törvény a jobbágy feleségét a házasság alatt szerzett minden szerzeményre nézve közös szerzőül jelentvén ki, felp. a szóban forgó birtokra nézve szintén közös szerzőül tekintendő. Azt a törvényes vélelmet, mely a fenforgó jogesetben felp. mellett harczol, támogatja az is. h. felp.-nek ebbeli minőségét a C) alatti okirat rendelkezései és azon körülmény