Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 40 12245. Curia: A felp. tulajdonátképező telken'felp. és az ralp. Tulajdonjog. jogelőde által közösen épített ház, mint az ingatlannak (teleknek) tartó- A felülépitzéka, természetben szintén a felp. tulajdonává vált s tehát az alp.-ek ménV^m val° jogelődének hagyatékát nem magának a háznak, hanem a ház tulaJdonJ°£l' becsértékének fele része képezi. (8816/93.) 12246. Kalocsai tszék: A telekkönyvi rendt. 120. §-a értei- Tkvezett mében, ha valamely ingatlan jószág vagy nyilvánkönyvi jog több ingatlanhoz személyre egymás után nyilvánkönyvön kivül ruháztatott át, azval6 J°9czim utolsó vevő e jognak saját nevére s illetve javára nyilvánkönyvileg ^ leendő átirását kérheti, ha azon okiratokat, melyek a nyilván- ,.,7 , . ' i J J személytől. könyvön kívüli átruházást, illetve átháramlás szakadatlan sorrendjét igazolják, előmutatja. Ezen jogelvből kifejlődött birói gyakorlatunk (lásd 1875. jun. 3-án, 8668. sz. curiai határozatot) szerint tehát az a fél, a ki telekkönyvezett ingatlanhoz való jogczimet telekkönyvön kivid álló harmadik személytől szerzett, ha a tulajdonjogot per utján óhajtja javára megitéltetni, a jogviszony összefüggő lánczolatának igazolása szempontjából nemcsak a telekkönyvi tulajdonost, hanem valamennyi megelőző jogelődöt is perbe vonni tartozik. Felp. a kereseti birtokot, miként keresetében előadja, Sz. A. s nejétől, ezek pedig F. A.-tól s ez pedig R. A.-tól, mindannyian telekkönyvön kivül álló harmadik személyektől szerezte és daczára ennek ezeket sem perbe nem vonta, sem pedig a kereseti birtoknak egymásutáni átháramlását és szerzését igazoló okmányokat be nem mutatta, s igy ezek hiányában alp. a felp.-sel szemben sem bekebelezésre alkalmas szerződés kiállítására, sem pedig a kereseti birtok tulajdonjog átíratásának tűrésére nem kötelezhető, mivel a per ily állapota mellett a peres felek közti jogviszony s ennek összefüggő lánczolata igazolva nincsen. — Budapesti tábla : Hhagyja. — Curia : Hhagyja. (94. ápr. 17. 3693/93. P. XXVIII. 8.) 12247. Curia : Az osztrák ptk. 322. és 440. §§-ai szerint telek- Ingatlan kétkönyvezett ingatlannak kétszeri eladása esetében a vevők közül a birtok- szeri eladása, jog azt illeti ugyan, ki mint az ingatlan tulajdonosa a telekjegyzőkönyvbe be van vezetve; azonban a. törvény eme rendelkezésére sikerrel nem hivatkozhatik az, ki a szerződés megkötése alkalmával a korábbi eladásról tudomással birt és tudta vagy a körülményekből vélelmezhette, h. a korábbi szerződés joghatályában fenáll, ki tehát rosszhiszeműen kötötte a szerződést, mert a nyilvánkönyv csak a jóhiszeműen szerzett jogot védi. 12248. Curia: Az a körülmény, h. a felp. által alp.-től 1890. évi Marasztaló november havában megvett kérdéses ingatlannak alp. az ügylet ítélet a nemmegkötésekor nem volt tulajdonosa, sőt a per adatai szerint arra tulajdonos elaz ingatlanra a tulajdonjog harmadik személyek javára van telek- adó ellen, könyvileg bekebelezve, nem zárja ki azt, h. alp. a kérdéses ingatlanra öt kötelező hatáhjlyal ügyletet köthessen, illetve, h. felp. az ügylet teljeMárkus: Felsőbíróságaink elvi határ. VII. 4