Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 583 eljárásának szabálytalanságát ismernie kellett, a felebbező 1. r. Sommás eljáalp.-hez csatlakozó most nevezett alp.-ekkel az ügyek tárgyalásába rás. bocsátkozott, a nélkül, h. ama szabálytalanság miatt felszólalt 139 §. volna. Ellenben figyelemmel arra, h. K. és W. czég V. r. alp. A pe> társak a felebbezési tárgyaláson meg nem jelent, minélfogva felp. a ftkbbezcse. felebbezési eljárásban ezzel az alp.-sel szemben az emiitett szabálytalanság miatt a felszólalás jogát nem is gyakorolhatta, a felebbezési biróság azonban ezt az alp.-t is a felebbező I. r. ;ilp.-hez csatlakozónak tekintette és felp.-t keresetével ezzel az alp.-sel szemben is elutasitotta, és részére a perköltség mfizetésére kötelezte felp.-nek felülvizsgálati kérelmében előterjesztett panasza folytán, a felebbezési biróság Ítéletének azt a részét, a melylyel felp. az Y. r. alp. ellen intézett keresetével elutasittatott és részére a perköltség mfizetésére köteleztetett, feloldani, felp.-re és V r. alp.-re nézve a felebbezési Ítéletet jogerősnek kimondani kellett. Az ügy érdemét tekintve a felebbezési biróság azt az ügyíelet, a melyre felp. keresetét alapítja, egyfelől harmadik személyekkel szemben hatálylyal nem birónak mondja ki. másfelől színleltnek találja, illetve míg azt az ügyletet előbb a felek között tényleg létrejöttnek és jogviszonyt létesítőnek állapítja meg és csak harmadik személyek irányában ismeri el hatálylyal nem birónak. addig utóbb ugyanazt az ügyletet színleltnek, tehát olyan ügyletnek állapítja meg, a melynek mkötésénél a felek jogviszonyt létesíteni nem czéloztak. Minthogy az 1893:XVIIÍ. t. cz. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás az ügy eldöntésére nézve nem alkalmas: a felebbezési biróság Ítélete a felp.-nek az I—ÍV. r. alp.-ek ellen támasztott keresete tárgyában az 1893: XVIII. t. cz. 204. §-ának második bekezdése értelmében feloldandó, és a felebbezési biróság uj tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására és a perbeli és felebbezési költségre is kiterjedő ujabb határozat hozatalára utasítandó volt. (96. szept. 16. I. G. 164.) 13165. Curia: . . . A 185. §. c) pontja alapján lényeges eljárási szabály helytelen alkalmazása és mellőzése gyanánt ^z előkészítő felhozza alp 3. h. daczára annak, mikép alp. az elsőfokú {ra^ biróság ítéletét egész terjedelmében felebbezte, a felebbezési biróság az Ítélete szerint ilyennek nem vette. De a felebbezés terjedelmének és mérvének elbirálása körül a felebbezési biróság törvényszerűen járt el, mivel igaz ugyan, h. az Írásbeli felebbezésben alp. az elsőfokú biróság Ítéletét egész terjedelmében felebbezettnek kijelentette, de a felebbezési biróság előtti szóbeli tárgyaláson szóval előterjesztett kérelme csak ugy értei, mezhető. a mint ez a felebbezési biróság Ítéletében, kifejezésre, jutott