Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)
554 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- állításra rendeli el, mig más irányban azt mellőzi. Minthogy pedig rás. a fenforgó esetben a felebbezési biróság tényállása szerint a 95. §• felp. kereseti igényének elbírálásánál ügydöntő az a körülmény, A félnek eskü ^_ a kereseti adóslevéllel tanúsított kölcsönügylet az örökhagyó alatti kihall- gg az alp \^QZ^ j^tre nem jött. a perben felmerült több bizogatasa. nyitási adat alapján nyert összbenyomásnál fogva, s ezek között az alp.-től eskü alatt kivett vallomásra is alapított mgyó'zó'dése folytán állapította meg: az alp.-nek mint ügyfélnek eskü alatti vallomása kivételénél a S. E. 95. és 96. §-ainak szabályait helytelnül alkalmazván, a kereset elbírálásánál ügydöntő' körülményre vonatkozó tényállást is. a melyet az alp. eskü alatt kivett vallomása alapján fogadott el. eljárási szabálynak msértésével állapította meg. minélfogva tényállása a felülvizsgálatra alkalmasnak nem találtatván, a felülvizsgálattal mtámadott ítélet a S. E. 204. §. alapján feloldandó, s a felebbezési biróság ujabb tárgyalásra s Ítélet hozatalára utasítandó volt. (96. ápr. 8. 1. G. 212 95.) * 13121. Curia: Az 1. r. alp. felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság Ítélete ellenében söreimül azt hozza fel. h. K. V. ügyfélként hallgattatott ki eskü alatt, jóllehet K. V. felp.-nek üzletvezetője lévén, ebbeli minőségében csak tanú gyanánt volt volna kihallgatható, és h. a felebezési eljárás költségének mfizetésére 1. r. alp. az 1893: XVIII. t. cz. 168. §-a rendelkezése ellenére köteleztetett. E panaszok azonban figyelembe nem vehetők, mert igaz ugyan. h. a felebbezési biróság ítéletében megállapítva, nincsen, h. K. V. a felp. czégnek tagja s h. mint ilyen az 1893: XVIII t. cz. 95. §-a értelmében félként volt eskü alatt kihallgatható, mindazonáltal figyelemmel arra, h. az 1893: XVIII. t. cz. 98. §-a szerint a félnek eskü alatti kihallgatására nézve a tanukra nézve felállított szabályok alkalmazandók, s h. csak a, kihallgatás elrendelése és « vallomástétel és eskütétel kötelességére nézve forog fenn a félre és a tanukra nézve lényeges külömbség annyiban, h. mig a tanuk kihallgatásai csak kérelemre, addig a fél kihallgatása hivatalból is elrendelhető és h. a tanurai szemben vallomás, illetve eskütétel megtagadása esetében kényszereszközök alkalmazhatók, mig az ügyféllel szemben kényszereszközök alkalmazásának helye nincs, I. r. alp. felülvizsgálati kérelmében maga sem állítja, h. K. V. kihallgatása hivatalból lett volna elrendelve és h. az 1895. nov. 15. felvett jegyzőkönyben K. V. a mhiteltetéséről szóló záradékban tanúnak neveztetik, sőt a tsz. ítéletében sem foglaltik határozott kijelentés abban az értelemben, h. nevezettnek vallomása, mint ügyfélé mérlegeltetett, mindezeknél fogva jelen esetben nem lehet arról szó, h. a tsz. K. V kihallgatásának elrendelésével, illetve foganatosításával és vallomásának az ügy eldöntésénél való figyelembe vételével