Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

524 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- tói függ1, melynek megállapítása egy már megindított más polg. rás. peres eljárásnak képezi tárgyát; a sommás perben eljáró bíróság, 44> §• a már előzően megindított per végérvényes eldöntéséig a somAz eljárás más per tárgyalását felfüggesztheti. Minthogy pedig felp. kerefelfuggesztese. getét csődtömeghez tartozó ingatlanra nyert zálogjogból folyó külön kielégítési jogra és a közadósnak a zálogjogok bekebelezésénél elő nem fordult külön nyilatkozatára alapítja, s minthogy ebből következően annak megállapítása, hogy felp. külön kielégítési joggal bir-e s hogy ily czimen keresettel felléphet-e áltól függ, hot/// van-e érvényes zálogjoga, s igy a jelen per eldöntése is első sorban ettől a körülménytől van féltételezve, ennek megállapítása azonban az alp. részéről már megindított törlési pereknek képezi tárgyát; a is:., mint felebbezési birásá<i jelén esetben a fenforgó perbeli adatokra tekintettel helyesen intézkedett, midiin a külön kielégítés alapjául felhozott zálogjogok törlése iránt folyamatba tett perek jogérvényes befejerJéip a jelen perben a további eljárást felfüggesztette, mert abban az esetben, ha azokban a perekben a zálogjogok kitörlése jogérvényesen kimondatik. felp. arra nézve, a mire a kereset irányozva van, t. i. a külön kielégítésre kereseti joggal sem bir, de ez esetben a kereset kérelmi részére tekintettel annak tárgya sem lesz. Ennélfogva a felebbezési bíróság neheztelt végzése hhagyatott. (95. nov. 27. II. H. 12.) * 50- §• 13072. Budapesti kereskedelmi és váltótsz.: Alp. az 1893. ápr. Mulasztás, g sz a icelt jegyzőkönyvben, érdemleges ellenkérelmet terjesztett elő. Az ezután mtartott ujabb tárgyalásnál nem kérhette tehát azt. h. a bíróság a kereset érdemi elintézés nélkül visszavettnek jelentse ki : mert ennek a kérelemnek az 1893 : XVIII. t. cz. 50. §-a szerűit csak az ehö tárgyalási határnapon, illetőleg az alp. érdembeni kérelmének előadását megelőzőiéi/ van helye. Következőleg az 1895. máj. 22-re kitűzött, határnapon egyedül mjelent alp. csak két eshetőség közül választhatott. T. i. kérhette volna, hogy a bíróság az ügy tárgyalását folytassa s az idézett t. cz. 51. §-a értelmében hozzon határozatot. Vagy pedig előadhatta, a mint ezt tette is. hogy az ügy tárgyalását nem kívánja ; de ebben az esetben alp. előadása az idézett t. cz. 52. §-a szerint csak az ügy szünetelését vonhatta maga után. Helytelenül járt el tehát az elsőbiróság akkor, a mikor nem az idézett t. cz. 52. §-a értelmében intézkedett, hanem az idézett t. cz.-nek a fenforgó esetre nem vonatkozó 30. szakaszát alkalmazta. (95. jul. 5, E. 195. sz.) 12073. Budapesti kereskedelmi <:s váltótsz.: Felp. az A. a. könyvkivonat alapján, meg- és átvett áruk vételárának, az A. a. kivonatban kitüntetett fizetések után még fönmaradt hátraléka iránt támasztott keresetet. Ezzel a keresettel szemben alp. az első tárgyalásnál érdemleges ellenkérelmet elő nem terjesztett,