Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)
DOLOGI JOGOK. Tulajdonjog, dolgot, tetszése szerint, másnak megkérdezése nélkül használhatja, még A tulajdonos ha ebből közvetve másunk kára is származnék; ugyanazért felp. kere, jogköre. setével ez indokból, de még azért is volt elutasítandó, mert Építkezés ál- ugyanezen házfal a . . . . tanuk vallomásai szerint már ezelőtt tal okozott ka- három évvej ig összedőlt, a nélkül, h. akkor annak közelében jégverem, vagy nagyobb mennyiségű trágya lett volna; nincs kizárva tehát annak a lehetősége, h. ezúttal is, nem az attól távolabb fekvő meg nem határozott mennyiségű jég és kevés trágya nedvessége, hanem az épitési anyag rosz volta okozta . .. (94. márcz. 17. 1195/94.) — Curia : Azon indok mellőzésével, mely szerint a tulajdonos a saját dolgát másnak kárával is használhatná, hhagyja. (95. decz. 17. 8875/94.) 12234. Temesvári tábla : A mint alp.-ek tulajdonjogukból kifolyólag saját házuk falán ablakot nyitni, ugy viszont felp.-ek a tulajdonukat képező telken az alp.-ek házának falán nyitott ablak és folyósónak tekintetbe vétele nélkül kőfalat, kerítést vagy épületet emelhetni jogositva vannak, s felp.-ek szabad rendelkezésükben csak abban az esetben volnának korlátozhatók, ha a szomszéd telek tulajdonosa, vagyis alp.-ek, tilalmi vagy szolgalmi jogot szereztek volna. Úgyde alp.-ek ebben az irányban oly bizonyítékot, melynek alapján felp.-eket tulajdonuk korlátlan gyakorlatában gátolni, illetve attól eltiltani lehetne, fel sem hoztak, egymagában pedig az által, h. felp.-ek az ablak és folyosó nyitását tűrték, alp.-ek szolgalmi jogot nem nyertek, mert alp.-ek az ablakot és a folyosót sa ját házuk falán mint tulajdonosok, felp.-ek engedélye nélkül is nyithatták, s mert alp.-ek nem is állították, h. felp.-ek saját telkükön mint tulajdonost megillető korlátlan rendelkezésükről /jármikor lemondottak volna, az a körülmény pedig, h. az alp.-i ház ablakai és folyosója állitólag emberemlékezetet meghaladó időn át háboritlanul a felp.-nek telkére szolgált, a szolgalmi jog megállapítására azért nem elegendő, mivel ily nemleges, vagyis oda irányuló szolgalom li. valaki saját telkén oly éjjitkezést, mely a szomszéd telek tulajdonosa részéről élvezett kilátást, levegőt vagy világosságot megszüntetné, ne eszközölhessen, elbirtoklás utján csak ugy szerezhető meg, ha a szolgalmat igénylő háztulajdonos azt bizonyítja, h. ablakai előtt a szomszéd telek tulajdonosa valamely oly intézkedést, mely az ablaknyílás czélját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben általa meggátoltatván, ezen meggátlástól kezdődően a törvényes elévülési határidő alatt jogával nem élt, vagyis az igénylő tiltakozásának az egész elévülési idő alatt engedelmeskedett. Minélfogva tekintettel arra, h. alp.-ek ezt az utóbbi körülményt, vagyis a részükről történt meggátlást nem is állították, annál kevésbbé bizonyították, s ekkép az ablakra és folyosóra vonatkozóan az elbirtoklási idő meg sem kezdődött, az ezen jogra vonatkozóan pedig az elbirtoklási idő lefolyását felp.-ek
