Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

508 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá-nom is valamely jogviszony létesítésének megállapítására, hanem rás. a kielégítés tűrésére van irányozva. (96. jun. 16. I. G. 72.) * 23. §. 13046. Budapesti tsz.: Felp. a kitűzött tárgyalási határnapon keresetét az 1893: XYIII. t. cz. 26. §-ának m felelően elő nem terjesztvén : a föper hiányában a dolog természeténél fogva viszonkeresetnek s illetve ennek előterjesztésének sem lehet helye. Az elsó'biróságnak neheztelt eljárását s végzése abbeli neheztelt részét tehát, mely szerint az előterjesztett viszonkeresetnek jegyzőkönyvébe vételét mtagadta s a viszonkereset kérdését teljesen mellőzte, hhagyni, ellenben az elsőbiróság végzésének azon neheztelt részét, mely szerint alp. részére a tárgyaláson történt mjelenéseért költséget meg nem állapított, mváltoztatni s ezen költséget alp. javára a rendelkező rész értelmében megállapítani s abban felp.-t marasztalni kellett, mert a per mszüntetéséről felp. még a tárgyalási határidő bekövetkezte előtt tartozott volna a biróság utján értesíteni alp.t, ezt azonban nem tevén s igy alp. részéről a mjelenés szüksége beállván: ennek költségében, mint a felp. mulasztása által ólmozottban, felp. elmarasztalandó volt. (95. szep. 7. E. 378. sz. a.)* 25. §. 13<M7. Curia : . . . Nem volt figyelembe vehető alp.-eknek a felülvizsgálati kérelmükben előadott az a panaszuk, h. az elsőbiróság előtti eljárásban a szóbeliség és közvetlenség elvei sértettek meg az által, h. csak a 300 frtos ügy tárgyaltatott, mig a 75 írt és 215 frtos ügyekre nézve külön tárgyalás nem tartatott, és csak az előbb emiitett 300 frtos ügy tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvnek másodlatai szolgáltak alapul az ügy elbírálásának. Mert az elsőbiróság irataiban nincsen nyoma annak. h. alp.-ek a panaszolt szabálytalanság miatt felszólaltak volna, sőt ellenkezően éppen amaz iratok alapján állapitható meg, h. a tárgyalási jegyzökönyvek másodlatainak szerkesztése az alp.-ek képviselőjének hozzájárulása mellett történt, a mennyiben azokat észrevétel nélkül aláirta, minélfogva tekintettel az 1893 : XVIII. t. cz. 34. §-ra, mely szerint a fél az eljárás szabálytalansága miatt nem szólalhat fel, ha a szabálytalanságba beleegyezett vagy azt ismerve, a tárgyalást folytatta a nélkül, h. a szabálytalanság ellen felszólalt volna, alp.-eknek felszólalási joga a felülvizsgálati eljárásban az 1893: XVIII. I. cz. 199. §. érteimében többé nem érvényesíthető, s mert egyébként is az a kivánság, h. egyidejűleg folyamatba tett oly ügyekben, a melyekben a tényállás teljesen azonos és a felek képviselői is ugyanazok, a tárgyalás minden ügyben külön-külön tartassék. illetve ugyanazok az előadások a felek által ismételtessenek, a, szóbeliség és közvetlenség elveinek oly tulhajtása volna, mely a törv. czéljával egyáltalában nem volna indokolható. (96. okt. 29. G. 235. I.) * L 148. §-nál közölt jogesetet.