Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

504 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás physikai személy, kérdésbe sem jöhet. De a szavak közönséges értelmével rás. is ellenkeznék, h. a belföldön bejegyzett társas vállalat, mely minden §• tekintetben a magyar törő. uralmit alatt áll, a tagok vagy azok egy részének külföldi honossága miatt külföldinek tekintessék és viszont. Ezeket szem előtt tartva, miután a fenforgó esetben nem vitás és hivatalból is megállapittatott. h. a keresetet inditó közkereseti társaság czége ezen törvényszék társas czégjegyzékébe (II. K. 92. lap) be van jegyezve és h. telepe Budapesten van, ki kellett mondani, h. íélp. czéget, mely ellen, ha költségben marasztaltatik, ;i végrehajtás külföldi hatóság mkeresése nélkül foganatosith;itó, a költségek biztosítására kötelezni nem lehet. Ez okból az elsőbirósági határozat mváltoztatásával, alp. pergátló kifogását elvetni és az e bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A tárgyalás és a sikeres felfolyamodás költségét az 1893: XVIII. t. cz. 108. §-a értelmében alp. tartozik viselni, mert a pergátló kifogás kérdésében pervesztessé vált. (94. decz. E/2.) Felp., ki nyilvános bírósági felhívás nélkül tette folyamatba keresetét, beismeri, h. lakos s nem állítja, h. magyar honos volna. Minthogy pedig a nem magyar honos, ha belföldön felp.-i minőségben keresettel lép fel, az 1893: XVIII. t. cz. 9. §-a rendelkezése értelmében alp. kívánságára a perköltség és az Ítéleti illeték fedezéséül rendszerint biztosítékot adni tartozik; minthogy továbbá az Ausztriában érvényben levő perrendtartás szerint a perbeli óvadék lerovása szintén alkalmazásra talál; és minthogy sem a most emiitett perrend nem foglal magában oly kivételes rendelkezést, sem nem létezik oly nemzetközi szerződés erejével biró megállapodás vagy gyakorlat, mely szerint az osztrák bíróságok elült felp.-ként fellépő magyar honos a perbeli óvadék szolgáltatása alól mentesülne s igy a fentebb idézett törv. §. 1. pontjának a viszonosságra alapított kivételes esete nyilván fenn nem forog ; s ekként az elsőfokú bíróság felp.-t alp.-nek kellő időben előterjesztet s az idézett törv. 27. §. 6. pontjára alapító pergátló kifogása folytán a perköltség biztosítására helyesen kötelezte. (95. ápr. 27. E. 137. sz.) 13042. Curia: Az 1893 : XVIII. t. cz. 153. §-ának a felebbezési eljárásban követelhető költségbiztositékról szóló harmadik bekezdése a törv. 9—12. §-aira hivatkozván: biztosíték adása a költségek fedezésére a felebbezési eljárásban is csak a 9. §. korlátain belől követelhető, ennélfogva ily biztosíték letételére csak külföldi felp. kötelezhető. Minthogy pedig alp. nem is állította, h. felp. nem magyar honpolgár, a felebbezési bíróság helytelenül kötelezte felp.-t biztosíték letételére, minélfogva végzését mváltoztatni kellett. (95. márcz. 18. I. H. 2 95.) — Budapesti keresk. és váltót sz.: Az 1893: XVIII. t. cz. csak 1894. nov. 1. lépett életbe, és igy alp. az ezen törvényben megállapított kifogást csak a törv. életbeléptetése