Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

500 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- a sommás eljárási törv. nemcsak, h. nem tartalmaz, hanem 184. §-ábaic rá$. ugyanennek az elvnek kifejezést is ad. Ennélfogva a jelen esetben 2- §- is a törvényszéknek a birói illetőség tárgyában hozott végzése ellen a további felfolyamodásnak megengedhetősége attól van feltételezve, h. a kereseti ügyben van-e a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye vagy sem ? A keresetben felp. alp.-tó'l, az ez által az A. a. biztosítás mkötése iránt tett ajánlat folytán kötött biztositási szerződés alapján biztositási dijat követel. A biztositási díjkövetelések érvényesítésére irányuló keresetek pedig a sommás eljárás 2. §-a szerint az 1. §. 4. és 5. pontjainak korlátai közt a sommás eljárás alá tartoznak, és nem tartoznak azon esetek közé, a melyeknél a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne. .-1 felp. biztositási dij iránti keresetének birói illetőségén nem változtathat az, h. a felp. külföldi társaság a tárgyaláson bemellékelt alapszabályai szerint a kölcsönösségen alapulván, a biztosítottak a, biztositási szerződés mkötése által egyúttal a társaságnak tagjaivá is válnak, s maga a felp.-i társaság itteni czégb ej egyeztetése alkalmával aczégjegyzékbe mint szövetkezet lett bejegyezve; a szövetkezeti jogviszonyból eredő keresetek pedig a kereskedelmi eljárás 8. §. és 6. §. 7. pontja rendelkezéséhez képest kizárólag a tsz. illetőségi körébe vannak utalva, mert az alp. által a felp.-hez intézett A. a. ajánlat kizárólag biztositási ügyletnek mkötésére vonatkozik, s a kereset az annak alapján létrejött biztositási szerződésből kifolyólag a felp.-t megillető díjkövetelés iránt indíttatik; a birói illetőség megállapításánál csak a keresetnek tartalma lehet irányadó. A kereset folytán tehát elbírálás tárgyát is az alp.-nek csupán a biztositási szerződés jogviszonyból eredő kötelezettsége képezheti. Az a jogviszony, melybe alp. a biztositási szerződés mkötésével a felp.-i társaság szervezeténél és az alapszabályok intézkedésénél fogva lépett, az A. a. ajánlat szerint mkötött biztosítás ügyletből származó biztositási jogviszony külön elbírálásának akadályul nem szolgálhat, mert a kereskedelmi törv. rendelkezései szerint a biztositási ügylet önállóan szabályoztatván, az abból folyó kötelmi, jog viszony magában erve is elbírálható s ezen nem változtathat az. h. a biztositási ügyletből eredő jogviszonynak eldöntéset következményeiben a társasági szerződési viszonyra is kihat, mert az alp.-nek a felp. társaság irányában az alapszabályok áltál szabályozott ez a jogviszonya s ebből eredő kötelezettsége kereset tárgyává téve nincs. Ezek szerint a felp.-nek kizárólag a biztositási szerződésre alapított keresete kivételes ügybirósághoz utasítva nem lévén, a törvényszéknek a birói illetőség kérdésében hozott végzése ellen az 1881: LIX. t. cz. 59. §. 4. pontja szerint a további felfolyamodás kizártnak tartandó, következőleg a felp.-nek felfolyamodása hivatalból vissza volt utasítandó. (96. máj. 15. I. H. 24.)