Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

494 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- kedelmi ügyletet képez-e vagy sem ? Ezekkel szemben a biztosítási rás. dijak iránti keresetek sem eshetnek kivételes elbánás alá s az 1- §• ellenkező felfogás mellett nem szolgálhat érvül az. h. azok helyes elbírálásához a kereskedelmi jog szabályainak tüzetes ismerete szükséges, mert ugyanez az eset más természetű 20 frton aluli kereseteknél is fordulhat elő és mert különben is az 1877 : XXII. t. cz.-nek a sommás eljárásról szóló törv. 225. §-a által hatályban fentartott 25. §-a szerint a községi biróság határozatával meg nem elégedő fél ügyét, a jbg. elé viheti, sőt a sommás eljárásról szóló törvénynyel egyidejűleg hatályba lépett 1893 : XIX. t. cz. 1. §-a szerint a szóban forgó követelések is fizetési mhagyás utján a jbgok előtt érvényesíthetők. Minthogy ezek szerint az érvényben levő járási törvények semmi támpontot nem nyújtanak arra. h. a biztosítási dijak iránt indított keresetekre nézve kivétel tétessék : ki kellett mondani, h. a 20 frtot meg nem haladó biztosítási dij mfizetése iránt keresetek a községi biróság hatáskörébe tartoznak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1895. márcz. 29. tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi jun. 7. tartott teljes-ülésben. (60. sz. teljes-ülési polg. döntvény.) 13026. Győri tábla: A peres félnek az a ténye, h. a keresetben pénzkövetelése tökeösszegéhez tőkésített kamatkövetelését hozzászámítja s a tőkésített kamatot is a per főtárgyának tünteti fel, a birói hatáskörnek, a felebbezés, vagy felülvizsgálat megenged/tetősének kérdésére befolyást csuk akkor gyakorolhat, ha a kamatnak tőkésítése a felek külön megállapodásán alapul. Indokok: A kamat jogi természeténél fogva a tőkének járuléka s ezt a minőségét perjogi szempontból csak akkor veszti el, ha azt valamely időpontig kiszámítva s összeg szerint mhatározva a hitelező a tőkétől elkülönítetten önállóan, vagy bár ezzel együtt, de mint külön tőkét a feleknek a tőkésítés felett létrejött külön megállapodás alapján veszi keresetbe; mert a tőkétől való teljes elválasztás (a kamatnak magában perlése) a járulékos természetet nyilvánvalóan mszünteti. a mennyiben ily esetben a keresetnek nincs más főtárgya; a tőkétől teljesen el nem különített kamatra nézve pedig csak a feleknek a tőkésítés tárgyában létrejött külön megállapodását ruházza fel a törv. azzal a hatálylyal, h. a követelésnek jogi természetét annak jogczimére nézve is mváltoztathassa. Általános jogelv ugyanis, h. a követelések iogczimét a felek akarata mváltoztathatja. Ez a jogelv kifejezésre jut a jogrendszernek egyes a jogelvre visszavezethető intézkedéseiben. így például szabad a feleknek mfelelő megállapodással a vételár-követelést kölcsönköveteléssé átalakítani s az előbbi vételárkövetelést adóslevél alapján s kölcsönként mhagyni az adósnál ; vagy szabad a törvénykezési