Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

34 DOLOGI JOGOK. tartozéka. Legelőilletmény mint tartozék. Tulajdonjog. 12222. Debreczeni tábla : A felebbezési bg. ítéletében megA malomkő a állapított és itt is irányadóul szolgáló tényállás szerint a kereset malomnak tárgyát képezó' négy darab malomkő' a vételi ügylet létrejötte, illetve a vétel tárgyát képezó' ingatlan birtokba vétele idejében a kérdéses szélmalomban lévén elhelyezve, mint annak czéljaira és rendeltetésére szolgáló íélszerelés illetve beruházás, az idézett szerződés alapján az alp. tulajdonába ment át és e tekintetben az a körülmény, h. a vételi ügylet létrejötte és annak foganatba vétele alkalmával a kereset tárgyát képező malomkövek tényleg használatban nem voltak, különbséget nem tesz azért, mert ilyen mkülönböztetést kifejezetten maguk a szerződő felek sem állapítottak m., a malomkövek pedig a malomnak —• a dolog természeténél fogva — alkotó részét képezvén, külön kikötés hiányában, a főtárgygyal együtt szintén eladottaknak tekintendők. (95. ápr. 3. G. 3.) 12223. Kassai tábla: Habár az 1871 :LIH. t.-cz. 56. §-a szerint valamely legelőilletmény mindaddig, mig a tjkvben külön kitüntetve nincs, a belsőség tartozékául tekintendő, a törvény eme rendelkezése nem zárja ki dudás esetére az ellenkező tényállásnak bizonyítását. (95. febr. 25. 7191/94.)— Curia /Hhagyja. (96.jun.12. 7816/95.) 12224. Curia: Az A) alatti adásvevési szerződés szerint alp. az inotai 723. sz. tjkvben tulajdonaként felvett ingatlanából az A) I. 2—10. sorszámok alatt foglalt részleteket, vagyis a külsőség nagyobb részét adta el alp.-nek az A) I. 1, sorszám alatti házat és belsőséget, ugy a 11. sorszám alatti külsőséget, valamint a + 1. sor, 1429—1431. helyrajzi sz. alatti szőlőt magának továbbra is tulajdonul mtartotta. Tekintve, h. az idézett szerződésben, az alp.-t a közös úrbéri erdő és legelőből megillető illetmény eladásáról emlités nem tétetik, s minth. az 1871: LUI. t.-cz. 56. §-a szerint az erdő és legelőilletmények, mindaddig, mig azok a tkkvben külön kitüntetve nincsenek, mint a jelen esetben, a belsőség tartozékát képezik, felp. tartozott volna bebizonyítani, h. ő alp.-töl az ez által magának visszatartott ház és belsőség tartozékát képező erdő- és legelőilletményt is megvette. Felp. azonban ezt a per során be nem bizonyította. Mindezeknél fogva és tekintve, h. felp.-nek, bár a tanuk vallomása által megerősített az az állítása, h. az Inota községbeli helyi szokás szerint az erdő- és legelő illetmény nem a belsőség, hanem a külsőség tartozékaként tekintetik, a fentebb idézett törv. határozott rendelkezésével szemben figyelembe nem vehető; mindkét alsóbg ítéletét mváltoztatni s felp.-t keresetével elutasítani kellett. (95. jun. 26. 4059/94.) 12225. Curia: A Miksa-féle bányatörvényen kivül, mely akna jogosít-1573. évben hazánkban törvényileg elfogadtatott, az aknajogovány jellege, sitvány térfogatának mhatározására más törv. vagy rendszabály nem létezett; miből jogilag következtendő, h. az ujabb időben tett Bánya-