Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. Tulajdonjog, szept. 10. 37668. sz. a. kelt (G. alatti) hivatalos leiratban a bécsi A talált kincs- cs. és kir. régiség- és éremgyüjtemény mellett a m. nemzeti muhez való zeum és a pesti egyetem részére is van a kiválasztás és megtulajdonjog. tartas joga megállapitva. Az 1871. 47711. és az 1873. 38138. sz. pénzügyminiszteri rendeletekben pedig ez a jog mint olyan van említve, mely kizárólag a m. nemzeti tudományos intézeteket illeti meg. Az alkotmány visszaállitását megelőzött korszakban kelt és felsorolt rendeletekben a bécsi cs. és kir. érem- és régiséggyüjtemény részére feniartott kiválasztási és megtartási jog az 1867. közjogi átalakulások folytán köztudomás szerint a m. nemzeti múzeumra való hárulván és eme idő óta folytonosan gyakoroltatván is, de ezen átháramlás a fentebb már idézett 1871. és 1873. pénzügyminiszteri rendeletekben is kifejezésre jutván, felp.-eknek a G. a. csatolt és szintén már idézettt 1816. 37668. sz. a. kibocsátott kir. rendeletre alapitott az az érvelése, h. a nemzeti múzeum és pesti egyetem által gyakorolt kiválasztási és megtartási jog, ezeket az intézeteket csak a találóknak és földtulajdonosoknak az ő nyilatkozataik szerint esetleg természetben kiadandó jutalékukon felül, vagyis ha nevezettek részöknek természetben kiadását követelik, csak a kimutatást illető jutalékban gyakorolható, — alapoznak elfogadni nem lehetett. Mert még ha a kir. leirat idevonatkozó rendelkezésének az az értelem lenne tulajdonitható, a melyet annak felp.-ek tulajdonítanak, akkor is kétségtelen, h. eme rendelet szerint is. a cs. és kir. régiség- és éremgyüjtemény részére a kiválasztási és megtartási jog feltétlenül van fentartva, a mely jog a fentebb kifejtettek szerint az alkotmány visszaállítása és az 1867. közjogi átalakulás folytán a m. nemzeti múzeumra hárult és ez által korlátlanul és feltétlenül gyakorolható. Ezek szerint a m. nemzeti múzeum kiválasztási és megtartási joga a kir. rendeletek alapján kétségtelen lévén, miután alp.-ek a per folyamán az egész kincsleletre nézve vitatták a megtartási jogot és ez által annak adtak kifejezést, h. II. r. alp. az egész kincsre nézve kiván megtartási jogával élni, a szakértők egybehangzó véleménye szerint pedig a kincslelet amúgy is természetben feloszttathatlannak bizonyult ; a m. nemzeti múzeum részére az egész kincsleletre nézve a megtartási jogot megállapitani és felp.-eket a kincsnek természetben felosztására, esetleg árverésen leendő eladására irányuló kérelmükkel elutasitani kellett. A mi ezek után a nemzeti múzeum által megtartandó egész kincsleletből felp.-eket illető jutalék milyen érték szerint megtérítését illeti, e tekintetben a már fentebb idézett kir. leiratok és rendeleteknek többször egymástól eltérő rendelkezéseinek helyes értelmezésénél mindenekelőtt szem előtt tartandó az a körülmény, h. valamennyi e tárgyú rendelet egyes felmerült konkrét eset alkalmából hozat-