Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 341 örökségi igényt ; felp. keresetének mbirálásához tehát a most Hagyaték, nevezett örökhagyó ismeretlen örököseinek perbe idézése szűk- Ismeretlen séges. A J. F. ismeretlen örökösei azonban perbe idézve nem örökösök perlettek : mert a Cz. M. és B. I. ismeretlen örököseinek perbe idé- beidézése. késével a J. F. ismeretlen örökösei is perbe idézetteknek nem tekinthetó'k. Olyan esetben pedig, midőn a kir. kincstár valamely elhalt egyén után a szent korona részére szállományi jogczimen öröklési igényt támaszt, a bíróságok hivatalból tartoznak ügyelni arra, h. az örökhagyó ismeretlen örökösei a perben szabályszerűen képvisel re legyenek. Az előadott okoknál fogva, az 1881 :LIX. t. cz. 39. §. o) pontja és 43- §. 3. bekezdése alapján, mindkét alsóbiróság Ítéletét hivatalból msemmisiteni és az elsó'biróságot szabályszerű •eljárásra ntasitani kellett. (96. ápr. 15. 4250 95.) 12777. Curia : Mindaddig, mig a hagyatéki eljárás során meg nem állapittatik. h. törvényes vagy végrendeleti örökös nincsen, a kincstár szállományi joga nem vélelmezhető ; és miután felp. esedékessé vált követelését adósa hagyatékának átadása eló'tt is jogositva van peruton követelni. Curia. 42. sz döntvényének pedig eleget tett az által, h. adósa ismeretlen örököseit ügygondnok által szabályszerűen perbe idézte, jelen per a kir. kincstár beidézése nélkül is elintézhető, miért is stb. (196. ápr. 29. 5692/95.) 12778. Budapesti tábla : Az elsőbiróság Ítélete annak 1. pont- Örökösök .szájára vonatkozó részében mváltoztatandó volt ; mert az örökösök vatossága. a hagyatékot elfogadván, az örökhagyó adósságaiért szavatolni tartoznak : az a körülmény pedig, h. cselekvő hagyatéki érték nem maradt, s az örökösök már némely hitelezőket kielégítettek s h. a hagyatékot az örökösök el nem fogadták volna, ha örökhagyó tetemes adósságairól tudomásul birtak volna, a hitelező jogaira mi befolyással sem lehet, mert az örökösök nincsenek jogositva egyik hitelezőt a másik hátrányára kielégíteni ; mivel módjukban állott volna örökösödési jogukról lemondani, a hagyatéki vagyont örökösödés czimén el nem fogaélni ; esetleg a mennyiben a hagyatéki vagyon tulterheltnek mutatkozott, a csődéljárást igénybe vehették volna. Az elsőbirósági Ítélet egyéb felebbezett részében vona.tkozó indokaiból hhagyandó volt. (93. okt. 12. 12521.) Curia : Hhagyja indokainál fogva oly értelemben, h. az örökösök az örökhagyónak adósságaiért az örökség értéke erejéig tartoznak szavatolni. (94. jan. 18. 12909/93. P. XXVIII. 1.) 12779. Pécsi tábla: Ha az örökösök hagyatéki adósság mfizetésében az örökség erejéig marasztaltnak, a marasztaló Ítéletben a kérdéses örökség misége és mennyisége is rnhatározandó, mert ez a kérdés nem a végrehajtás során, hanem itéletileg levén megoldandó, az átvett örökség mhatározása nélkül hozott Ítéletben kimondott marasztalás alapján a végrehajtás nem rendelhető el(96. máj. 28. 1692.)