Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

18 DOLOGI JOGOK. Birtokhábori- galmi jog elismerése iránt keresetnek (actio confessoria) záros tá$. határidő alatt inditására utasította, annyiban a tanács határozata Ablakjog. a felp.-t birtokba helyező ítélettel szemben hatálytalan és felp. az ujabban esetleg megadandó építési engedélylyel szemben az Ítélet végrehajtásával felel, illetve tényleges birtokállapotát ujabb keresettel védi ; 3. mert az építési szabályrendelet 9. §-a csupán arról szól, h. a birtokban nem levő, kétes esetben a szomszéd magánjogi igényeinek érvényesítése végett bírói útra utasítandó, de nem szabja meg az eljárás módját s igy a perre utasított a különböző keresetek közül azt választja, melytyel legegyszerűbben czélt ért, mint pl. ebben az esetben felp. a sommás visszahelyezés bírói útját választotta. (95. jul. 7. 7491.) Soproni törvszék mint felebbezési bíróság: Hhagyja. A felebbezés érdemére nézve alp. ugyanazokra az ellenvetésekre utalt, a melyekkel pergátló kifogásait támogatta s hivatkozott arra, h. az általa megkezdett építkezés hatósági engedélyen alapulván, jogszerű s jóhiszemű ténykedésnek tekintendő, nem pedig olyan önhatalmú, jogellenes cselekvésnek, a mely a birtokháboritás jogi fogalmának alkotó elemét képezi. Alp. ezzel szemben azt állította, h. a cselekvés jóhiszeműsége és jogszerűsége a birtokháboritás tényének jogi meghatározása körül figyelembe nem vehető, mert a sommás visszahelyezési per tárgyát nem a felek között vitássá vált jogkérdések szabályozása, hanem egyedül a tényleges birtokállapotnak védelme képezheti. Bemutatta felp. a felebbezési tárgyaláson Sopron szab. kir. város tanácsának a mult században kelt jegyzőkönyvét annak a bizonyítására, h. a keresetbeli ház tulajdonosai az alp. belsőség irányában a mult század vége óta szakadatlanul, szolgalomszerüen gyakorolták az ablakjogot. Az általános jogszabályok szerint a közigazgatási hatóságtól kieszközölt építési engedély csak a közrendészet sajátlagos szempontjából hatályos, a felek magánjogi viszonyaira azonban kihatással nem bírhat; ezen a jogszabályon alapszik a törvénykezési gyakorlatnak az a megállapítása, h. a hatósági engedélylyel megkezdett építkezés által okozott magánjogi sérelem orvoslása végett is van helye a bírói jogsegélynek. Alp.-nek az az ellenvetése tehát, h. az általa foganatba vett építkezés a hatóság tudtával s annak engedélye alapján kezdetett meg, a fentebb megjelölt jogszabály erejénél fogva, de még azért sem vehető birói figyelembe, mert a perbeli tényállás adatai szerint alp. a tulajdonképeni építést, a kőfal fölállítását, az építési engedély megsemmisítése után eszközölte, arra a cselekményére vonatkozóan tehát, a mely a felp. jogi birtokának tényleges megzavarását eredményezte, sem hatósági engedélyre, sem a cselekvés jogszerűségére, vagy jóhiszeműségére nem hivatkozhatok, hanem jogi felelőséggel tartozik cselekményénekjogzavaró következményeért. Ezen az alapon és minthogy