Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 141 12380. Curia : Az eredeti kötelezvénynek a kiállító birtokában A kötelezettléte jogi vélelmet állapit meg a mellett, h. az azon alapuló tőke- ség teljesikövetelés kiegyenlítés vagy elengedés folytán megszűnt. (95. tése. decz. 5. 11.201/94.) Egyezségnél 12381. Budapesti keresk. és váltótsz.: A felek egyezően elő- a me9áUapiadják, h. alp. fizetéseit megszüntetvén, 1892. okt. 19-én, tehát a tott szazalék kereset beadása után és a perfelvételi határnap előtt Dr. Beér aiaPJaügyvéd által a C. a. táviratba foglalt egyességi ajánlatot tette felp.-nek, melyet az A. a. szerint elfogadott, kijelentvén, h. pósta fordultával leendő fizetés esetére 50°/0-ban kiegyezik — (Antrag auf 50° o Ausgleich bei postwendender Cassa-Sendung angenommen.) Alp. a ki október 20-án, s igy késedelem nélkül tőkében 616 frt 54 krt tevő tartozásaira kerek 308 frtot küldött felp.-nek, tehát azt vitatja, h. a követelés a perben fentartott részösszeg tekintetében az egyezség feltételei szerint elengedés folytán megszűnt; mig felp. ellenkező álláspontját azzal indokolja, h. alp. az egyezségnek nem tett eleget, mert a késedelmi kamatra és perköltségre sem fizetett és a tőke 50°'0-nyi hányadából is 26 krral hátralékban maradt. A fenforgó perkérdés eldöntése tehát első sorban a valódiságra nézve nem kifogásolt C. és '/. a. táviratok értelmének megállapítását teszi szükségessé. Az irányban a tsz. alp. érvelését találta alaposnak. Mert sem a C. a ajánlatban, sem a 7. a. elfogadási nyilatkozatban a járulékok nem említtetnek ; már pedig oly esetben, midőn lealkuvás melletti egyezkedésnél a fizetendő összeg minden közelebbi kikötés nélkül százalékokban állapittutik meg, ezen kitételnek a forgalomban elfogadott értelme szerint az egyezségi hányad meghatározásánál egyedül a tőke vétetik számításba, a késedelmi kamat és a meg nem itélt — ezúttal összeg szerint fel sem számított — költség hozzáadása nélkül. A keresk. törv. 265. és 266. §§-ai alapján tehát kimondani kellett, h. alp. a létrejött egyezség szerint egyedül a tőke 50°/„-át tartozott felp.-nek megküldeni. Az ekkép mutatkozó 26 krnyi hiánynak pedig a fenforgó esetben egyezségbontó hatályt tulajdonítani azért nem lehetett, mert felp. az egyezségi érték vétele után 4. a. levele szerint a tőkére eső hányad kiegészítését nem kívánta, illetve a krajczárok fizetésének elmulasztása miatt kifogást nem tett hanem perköltséget követelt, a mihez joga nem volt. A dolog ily állásában lényegtelen, tehát elbírálás tárgyát sem képezte alp.-nek az a további vitatása, h. kereskedelmi szokás szerint az egyezségi hányad meghatározásánál a tőkének 1 frton alóli összege nem vétetik figyelembe. Hasonlóképen nem kellett annak mérlegelésébe bocsátkozni, vájjon a kereskedelmi forgalom igényelte jóhiszeműséggel megfér-e a szerződések oly értelmezése, mely szerint minimális különbözet súlyos jogvesztészt vonna maga