Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 139 csatolt leveléből kitűnő az az eljárása, h. később 1S92. jun. 11. A kötelezetta kérdéses fizetésről felp.-től is elismervényt kért. de a £>7- a. ség teljesialp.-i levélből következtetve nem kapott, — Cuna: Hhagyja. tése(94. máj. 17. 453 94. Dt, XXXIX. 73.) Visszterhes^ 12376. Maros-vásárhelyi tábla: Alp. az általa becsatolt nyűg- 8zereődéshő1 tában foglalt azt a kötelezettséget, h. felp.-nek az ennek részéről J^f í" készitett épitési tervek és költségvetésért a már mfizetett 100 0 6 eze 8 9' frton kivül még ugyanannyi összeget mfizetni igérte, elfogadta és habár ennek 25 nap alatti kifizetését csak azon esetre igérte, ha villáját a felp.-i tervek szerint nem felp., hanem más által fogja felépíttetni, mig ha az épitő felp. lenne, ugy ezen összeg az épitési költségekbe számitandó be; mégis ezen'feltétel alp.-nek fizetési kötelezettségét nemcsak meg nem szünteti, hanem azt épen megerősíti; mert épen ezen feltételből 'láthatólag alp. a terveket épitési szándékkal készíttette felp. által, azokat ávette és ezen tervek értéke 200 frtban meg is állapíttatott: minthogy pedig alp. nem is állította, h. a terveknek átvétele és elfogadásától a tárgyalásig lejárt egy évet mhaladó idő alatt az \ épités iránt lépéseket tett volna, alp.-t a kereseti összegnek mfizetésére kötelezni kellett, mert az építésnek alp. akaratától függő nem teljesítése esetére, a nyugta szerint 25 napban megállapított leghosszabb fizetési határidő a kereset beadásáig már lejárván, felp.-nek kereseti joga annál inkább beállott, mivel a viszterhes szerződésből folyólag igazolt fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét csupán alp. tetszésétől feltételezni nem lehet. 94. (máj. 9. 1927/94.) — Curia : Hhagyja. (95. ápr. 10. 7911/94.) 12377. Curia: A felülvizsgálati kérelemnek részben helyt kell adni, mert az esetben, midőn valamely szerződő fél, kinek a teljesítést előbb kell mkezdeni, kijelenti, h. a szerződés szerint reá háruló ellenkötelezettségét teljesíteni nem tudja vagy nem akarja, a másik fél nem kötelezhető arra, h. feleslegesen fizetést teljesítsen, már pedig jelen esetben alp. B. L.. kinek pedig bizonyos teljesítéseket a gazdaság kezelése körül a haszonbéri szerződés szerint még a haszonbér fizetése előtt meg kellett volna felp. javára kezdeni, a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 27. a. csatolt levele szerint 1896. ápr. 29. mint a haszonbérelt ingatlanok birtokba vételére kitűzött határnap előtt kijelentette felp.-nek, h. a szerződés szerint a haszonbérbe adott ingatlanokat felp. részére birtokba nem adhatja, ezzel szemben tehát felp.-nek jogai megóvása czéljából, nem volt kötelessége az esedékes összeget, mint a mely az ingatlanok használatának egyenértéke, kifizetni vagy birói letétbe helyezni, miből kifolyólag íelp. a miatt, h. a fizetést vagy a birói kézhez való letételt elmulasztotta, alp.-sel szemben késedelem nem terheli; és igy alp. a fizetési mulasztás folytán, melyet saját