Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

2 DOLOGI JOGOK. Birtok. lezettsége. Ebből pedig következik, h. a birtoklás rosszhiszemüBirtok rossz- sggét a felp. köteles bizonyitani abban az esetben is, ha a szűnt hiszcmüsége. jiaszon megtérítése iránti követelését nem a birtok iránt indított Elvont ha- ver^en hanem külön keresettel érvényesiti, mert általános jogelv SZO?h szerint a birtok mindaddig jóhiszemünek vélelmezendő, mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik. A felp.-ek azonban a jelen perben mi bizonyitékot sem hoztak fel annak bizonyítására, h. az alp. a kereseti ingatlant a keresetben megjelölt 17 évi időszakon át rosszhiszeműen birta és használta volna, sőt ellenkezőleg, bár a bizonyitás őt erre nézve nem terhelte, az alp. nyújtott a per során Spitz Jakab tanú vallomásával részbizonyitékot arra, h. ő a felp.-ek jogelődjének Skotik Ignácznak egy lOOfrtnál magasabb összegű tartozását a felp.-ek helyett kifizette és a kereseti ingatlant az ilyképp keletkezett követelésének kamata fejében, tehát jóhiszemüleg birta és használta. (1893. márcz. 24. 5667. 192.) — Curia: Hhagyja (1894. jun. 12. 5928. 193. P. XXIX. 1.) 12173. Curia: Az elvont haszon iránti igény a birtokjoggal oly szoros összefüggésben van, h. az elvont haszon a birtokjog előzetes vagy egyidejüleges meg állapítása nélkül m. nem Ítélhető, miből folyólag ingatlan birtoka és elvont hasznai iránt inditott perben, ha alp. a per felvételére nem jelent is meg, a birtok iránti kereseti kérelem elutasitása esetén, mint azzal szorosan összefüggő, az elvont haszon iránti kérelem elutasitása is önként folyik. (9666/93.) Tagosítás 12174. Debreczeni tábla: Elbírálás tárgyát az képezi, h. az A. csak birtokjo- a. szerződésben egyrészről felp. és eladó társai, másrészről Cs. got ad, tulaj-K. Sámuel és I. r. alp. között képezte-e adásvétel tárgyát a dont sem. keresetileg követelt közösbőli jutalék ? Továbbá, h. ugyanaz a Elvont ha- közösbőli jutalék a H.-Böszörményben végrehajtott aránytagositás szon' alkalmával csakugyan hozzá, méretett-e az I. rendű alp. részére kiadott, az pedig II. és III. r. alp. eladott tágas birtokhoz ? és végre, h. jóhiszemű szerzők-e II. és III. r. alp. s jóhiszeműségük mellett tekinhetők-e oly telekkönyvi harmadik jogszerzőknek, kik ellen a kereseti követelés többé nem érvényesithető ? Az első kérdésre az A. a. szerződés azt a határozott feleletet adja, h. a közösbőli jutalék az A. a. szerződésben adásvétel tárgyát nem képezte, mert abban határozottan kijelentetett, h. az eladott birtok minden járulék nélkül adatott el és vétetett meg. Ehez járul az A. a. szerződésnek oly módon történt végrehajtása is, h. az A. a szerződés mkötése után a tagositás megtörténtéig a szóban forgó közösség használatában továbbra is felp. maradt, mint ezt a K. és L. a. okmányok igazolják, de alp. sem vonják kétségbe, a mennyiben nem is állitják, h. a tagositást megelőző dőben a szóban forgó közösségnek használatában akár Cs. K. Sámuel, akár I. rendű alp. benne lett volna. Egyébiránt alp.-ek