Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 107 12319. Curia : Ki az úrbéri viszonyból folyó szolgálmányokat Úrbéri jogvla főtulajdonostól, a haszonélvező tulajdonossal együtt és közösen szonyok. mváltotta, az ingatlannak a mváltási összeghez arányitott részét Úrbéri birtok tulajdonjoggal csak a haszonélvező tulajdonos (vagy általános mváltása. jogutóda) hozzájárulásával igényelheti; e hozzájárulás hiányában csak a mváltási összeg visszakövetelésére van joga. (11750/93.) 12320. Curia: Curiálisták hátralákos napszámainak érték- Curiálisták megállapításánál, egy tenyeres napszám értékéül nem az 1871: napszámának LIII. t. cz. 89. §-a alapján a szolgálmányok végleges mváltása erte1ceiránt fenálló különleges jogszabály szerint megállapított 17Va kr., hanem az általános magánjog szerint megállapítandó jelenlegi napszámérték veendő. (1882/84.) 12321. Curia: A kincstár mint volt földesúr és a váltság- Taksásföldek. kötelezettek között a taksás telkek és földek mváltási ára tekintetében létrejött egyezséghez a pénzügyminisztériumnak jóváhagyása nem szükséges. (9012/93.) 12322. Curia: Igaz ugyan. h. abban az esetben, ha a szőllő- Szőllő visszahívtok szerződés mellett oly feltétel alatt adatott ki, h. a szőllő váltása. bizonyos évek múlva a tulajdonosra visszaszálljon. az 1868:XXTX. t. cz. 32. §-a, illetve az 1878: VII. t. cz. 3. §-ának b) pontja értelmében, a tulajdonos a szőllőbirtok visszaváltására meghatározott határidő lejártától számitandó 1 év alatt a váltságdíjra nézve igényét bejelenteni tartozott, de kétséget nem szenved, h. akkor, ha a váltság módozatai iránt az érdekeltek a fentjelzett határidő előtt megállapodásra jutnak és igy a váltságösszegnek ható" ság utján leendő megállapítása szükségtelen, a hivatkozott törváltal szabályozott eljárásnak helye nincsen és a felekre csak a köztük létre jött szerződés irányadó. (96. márcz. 1868. 265 96. J. 96. 37.) 12323. Curia: Az illető jogbiztos előtt 1868. okt. 14-én alp.Szőllődézsma jogelőde részéről nem tétetett illetéktelen követelések felszámitása váltság összeg az által. h. a tőke-váltságösszegen felül 11 évi hátralék-tartozás téves megállais felszámittatott és a szőllőbirtokosok nem vállaltak el tartozatlan pitása. összegekre vonatkozó kötelezettséget az által, h. ezt a felszámítást elfogadták. Minthogy pedig az alp. jogelőde és szőllőbirtokosok közötti megállapodás jogerőre emelkedett s ennek alapján a m. pénzügyminisztérium utján a váltság összege még 1880-ban kiadott és a szőllőbirtokosoknak a 22 éven át teljesítendő törlesztési kötelezettségük megállapitatott: ezzel a váltsági ügy teljes befejezést nyert. Ezekből kifolyólag kétségtelen, h. a kincstár a felszámításnál történt tévedés alapján az alp.-nek kiadott váltságösszeg egy részének visszakövetelésére jogositva nincsen: mert az a körülmény, h. az 1880. okt. 14-ről kelt jegyzőkönyvbe foglalt az a kitétel, mely szerint az 1869. jan. 1-től számitott 11 évre