Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 95 vagy bármely czimü jogutódjai személyes kötelezettségek felvállalásával Dologi terhek. a kegyúri javadalmak élvezetére hivatott egyház sérelmére el nem Kegyúri jog. enyésztethetik. Az a körülmény ugyanis, h. az alp.-ek kezein fekvő innemes ingatlanok korábbi birtotosa E. Gábor a piricsei róm. kath. egyház iránti kegyúri jogot, habár nem egész teljében is, de részben még 1801. évben megszerezte és azt a jogot negyven évet haladó időn át tényleg gyakorolta, az elsőfokú biróság által e részben felhozott adatok alapján bebizonyitottnak veendő; mert az nem szenvedhet kétséget, h. világi törvényeink értelmében a kegyúri jog, fejedelmi adományozás nélkül világiak által is megszerezhető részben, avagy egész teljében is annyiban, a mennyiben világiak nemesi birtokaikból vagy csak templom vagy kápolna építés czéljára telket adományoznak, vagy a kápolnát saját költségeiken fel is épitették, vagy az isteni tisztelet állandó gyakorlásának a biztosítása czéljából megfelelő alapítványt is tesznek. Ha tehát az alp.-ek és különösen IV. és V. r. alp.-t, illetőleg ezek jogelődei néhai E. Gábornak azokat a nemesi birtokait, melyekkel a kegyúri joggal átszállott, kegyúri terhek, törvénynél fogva elválaszthatlan kapcsolatba jöttek, azoknak időnkénti eldarabolásával és a kegyúri terhek fennállásának az ismeretével utóbb megszerezték, de azok terheinek a külön választására avagy feloldására s illetve megszüntetésére a javadalmazásra jogositott egyház fenhatóságának az engedélyét ki nem eszközölték, — az ő birtokrészeikre törvénynél fogva nehezedő dologi terheknek az érvényesithetőségét, arra a körülményre való hivatkozással sem kifogásolhatják, h. E. Gábor az emiitett kegyúri joggal kapcsolatos terheknek a viselését az 1828. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint személyesen is felvállalta, továbbá, h. az Erős család tagjai ezen terheket utóbb az eredeti birtoktest eldarabolása után személyesen viselték, végül, h. a IV. és V. r. alp.-ek jogelődjétől, ki az ő birtokrészeit állítólag még 1820. évben mszerezte, a terhek soha sem követeltettek, mert a kegyúr tényei nem szolgálhatnak a javadalmazott egyház jogainak sérelmére, továbbá mert a kegyúri terhek az Erős család érdekeltjei által a legújabb időkig állandóan fedeztetvén, a felp. irányában az elévülés jogesete be nem következhetett és különösen a IV. és V. r. alp.-ekkel szemben azért mert a IV. és V. r. alp.-ek jogelőde a kérdéses kegyúri terhekkel kapcsolatos ingatlannak legkisebb részeit sem szerezheti meg teljes tulajdonjoggal az izraeliták birtokszerzési képességét hazai törvényhozásunk által megállapító jogegyenlőségi törvény keletkezte előtt. A mi ellenben az alp.-ek személyes kötelezettségét illeti, vonatkozó rendelkezéseire nézve meg kellett változtatni az elsőfokú biróság ítéletét és a vitás kegyúri terhek viselésére egyetemleges kötelezettségeik megállapításával az alp.-ek mindenike elis-