Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1896)

174 ezen nyilatkozatától eltérve, az Ítélet vagy határozat kihirdetését követő 24 óra alatt az ellen felebbezést jelentett be, ezen felebbezés elfogadandó és a mennyiben egyéb törvényes okok ellenkezőt nem rendelnek, az ügy a felebbezés alapján felülvizsgálandó. III. 2105, m. 11900. 16. sz. Az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 19. §-a nem alkalmazható azon esetre, ha valaki bűntett miatt a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetése előtt hatályban volt magyar törvények és szokásjog, tehát nem az ország egyes területein érvénynyel birt ausztriai büntető törvénykönyv alapján elitéltetett, a mennyiben ellene az ítéletben, a főbüntetésen felül más korlátozó joghatály egyenesen nem mondatott ki, vagy a mennyiben ily korlátozó hatály az Ítéletben ki is mondatott, azonban e joghatály mikénti megszorításáról vagy megszüntetéséről a törvény (1880: XXXVII. t.-cz. 28. §-a) a 19. §-tól eltéröleg külön rendelkezik. III. 2218, m. 12026. 17. sz. Azon esetben, ha valaki a szabályszerű egyenruhájában levő, a törvény és szolgálati szabályok által meghatározott hivatalos köréhez tartozó ügyben, habár külön megbízás és kiküldetés nélkül eljáró pénzügyőrségi közeget hivatali eljárásában erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeríti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza: a BTK. 165. §-ában, esetleg 168. §-ában meghatározott büntetteti követi el. — A BTK. 165. §-ának, illetőleg 168. §-ának alkalmazását nem akadályozza azon körülmény, hogy a pénzügyőr az általános szabályok szerint rendes hivatása körébe eső és ezen szabály szerint kivételt nem képező hivatali cselekvésre külön nem volt utasítva. II. 597, m. 9210. 18. sz. Az összbüntetés, vagyis az egyes büntetéseknek a többi cselekmények miatti büntetések félbeszakitlan tartama szempontjából való arányos enyhítése mellőzendő és az 1880: XXXVII. t.-cz. 36. §-a alkalmazandó. — A büntetés egységesítése azonban a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemnek alkalmazásával itt is fentartandó, — azonban az enyhébb szabadságvesztés-büntetésnek tartama a súlyosabb büntetési nemnek súlyához képest arányosítandó. II. 567, m. 9025. 19. sz. Törvényszéki jegyző nincs jogosítva a törvényszék tanácsülésében — habár szavazat nélkül is — mint előadó közreműködni. — Az esetben, ha a törvényszék határozatánál a jegyző mint előadó működött közre, ezen határozat, s ettől kezdve az egész további eljárás semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő. III. 1943, m. 11724. 20. sz. A BTK. 219., 221. §-ai szerint a hamis eskü bűntettét, illetőleg vétségét csak az ügyre nézve lényeges valótlan körülménynek esküvel való megerősitése állapítja meg. II. 614, m. 9344. 21. sz. Valamely ingó vagy ingatlan dolognak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi szerződés fennállása alatt, a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül eszközölt ismételt eladása és azon dolognak uj vevő részére való átadása magában véve nem állapit meg büntetendő cselekményt^ s különösen nem állapítja meg a büntetendő csalás tényálladékát; különösen ingatlan dolognak a fent körülirt módon való jogtalan ismételt eladása és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése,