Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRVÉN Y 59 nek mfizetni. Fp. keresetének többi részével elutasiitatik. Ind. : Fp. kere- Kereskedelmi setében azt hozza fel, la. néh. U. V. még 1864. évben T. M., Sch. M. és törvény. Sz. M. alapperbeli alp.-eknek kötelezvény mellett 528 frt 90 kr. értékű vető- 270. §. magot adott hitelbe, akként azonban, h. nevezett egyenes adósokért fizetés- Kezesség. képtelenségük esetére fp. jótállást vállaljon. Nevezett alapperbeli egyenesadósok kötelezettségüknek eleget nem tévén, daczára az A. a. intézett figyelmeztetésnek, hitelező U. V. követelésének nagyobb részét nemcsak tőke, de ennek járulékai, a felmerült per és vhajtási költségekkel együtt fp. mint jótállón birói uton hajtotta fel, holott ha alapperbeli fp. az A. a. felhívás folytán annak idejében lejárt követelését szorgalmazza, egyenes adósok, mint azon időben elegendő vagyonnal rendelkezők, fizető képesek lettek volna. Miután alapperbeli fp. követelésének felhajtása körül szándékos késedelmet okozott melyért fp. irányában felelős, tebát ellene kártérítéssel élhet. A becsatolt alapperbeli iratokból kitűnik, h. fp. a hivatkozott alapperben csak az egyenes adósok fizetésképtelensége esetére lett mint jótálló elmarasztalva, továbbá kitűnik, hogy fp. a vhtás folyamát korlátozási keresettel be nem állittatta. A keresethez mellékelt és valódiságukra nézve törvényes kifogás alá nem eshető okmányokból pedig kitűnik, h. alp. jogelőde mint hitelező akkor, midőn jelen fp., mint jótálló fél saját vagyoni biztonsága érdekében birói felhívásban részesült, követelését az egyenes adósok ingatlanságaira nem biztosította ; kitűnik, h. egyenes adósoknak azon időben saját nevükön álló olyan ingatlanaik voltak, melyekből a kereseti tartozás felhajtható lett volna; kitűnik, h. az adóslevél alapperbeli hitelező birtokában lévén, fp.nek nem lehetett alkalma, sem egyenes adósok ellen azon időben közvetlenül fellépnie, vagy pedig a kötelezvényben követelést zálogjogilag bekebeleztetni. Tek., h. alp., ki jogelődének minden jogaiba lépett, a hosszú idő után (15 év) szorgalmazott vhajtás után fp. mint jótálló fél felhajtott követelésért tőke és járulékokban a saját tényeiben rejlő késedelmezésekért okozott minden károkért felelős, tek., h. egyenes adósoknak a sándorházi 193., 157. és 150. sz. tjkvben felvett ingatlan azon időben tjdon nevükön állottak is és a bemutatott szakértői becsű szerint 1150 frt értéket képviseltek, elegendő alapot nyújtottak hitelező követelésének fedezetére ;minth. figyelembe nem jöhet azon körülmény, h. hitelező néh. U. V. az egyenes adósok vagyoni viszonyait nem ismervén, azok ellen biztositólag el nem járhatott akkor, midőn velünk egyenes jogügyletben állott, minth. a K. és L. a. ügyvédinyugták a fp. által befizetett összegeket szám szerint mhatározzák, az E. alatti nyugta szerint egyenes adósok részéről törlesztetett 332 frt 50 kr., ennek azon kamatok és költségekre tudhassa be. Minth. ezekszerint alp.-nek illetőleg jogutódának az egyenes adósok elleni követelésének felhajtása körül elkövetett mulasztása nyilvánvaló, őt, mint az 5129 91 sz. kérvényhez A/\l., B 11. a. csatolt okiratok által igazolt hitelező U. V. jogutódát az örökölt vagyon erejéig, de csak a tőke ós annak járulókai míizetésében kellett elmarasztalni, mert fp.-nek módjában állott volna az egész feltételes tartozását, melyért jót állott, kifizetni; vagy jogainak fentartásával birói letétbe helyezni. Azt pedig, h. azon időben a követelt tartozást vagyoni helyzete nem engeete volna kiegyenliteni, fp. nem is állítja, következőleg fp. keresetének többi része és a 268 frt 50 frt 50 krral elutasítandó volt* (92. márcz. 2. 1915.) — Nagyváradi tábla : Az e.-biróság ítéletének részben való megváltoztatásával alp.-t arra kötelezi, h. fp. részérő 711 frt 32 kr. összeget a
