Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEPELMI TÖR VÉXY. 5i! sükre vonatkozólag- tett ajánlatává olyan tartalma levelet intézett, amely- Kereskedelmi ben beleegyezett abba: h. a n-bajomi tagok a szövetkezetből kilépjenek, törvény, a bennmaradókat pedig ügyviselőséggé fogja átalakitani, valamint annak 270. §. bebizonyítására is, h. levél folytán az alp. is Sz. Imre utján kilépését az Kezesség. igazgatóságnak irásbelileg beje1 intette, a fp. szövetkezetet Z. Béla és L. Gyula mint volt igazgatósági elnökök és Dr. B. János jelenlegi igazgatósági elnök személyében külön-külön leteendő főesküvel kinálta meg; fp. pedig a törvényes bizonyítási eszközt képező és ennélfogva az alp. által jogosan igénybe vett ezen két főeskü közül csupán Z. Béla személyében fogadta el, a második főesküre pedig egyáltalán nem nyilatkozott ; — ennélfogva ugy az, h. a fp. szövetkezet igazgatósága a n.-bajomi tagoknak, a kik közé sorolandó alp. is. a szövetkezet kötelékéből való kilépésébe beleegyezett, valamint az is, h. alp. ennek folytán kilépését bejelentette, prdts. 232—234. §§-ai értelmében bebizonyitottnak veendő. Fp. pedig a főesküt az alp. által miievezett igazgatósági tagok közül azoknak személyében, a kik a bizonyítandó tény történte idejében tagjai voltak az igazgatóságnak, elfogadni tartozott volna ; mert az alapszabályoknak a czég jegyzésére vonatkozó 23. §. rendelkezése szerint az igazgatóság két tagjának együttes intézkedése arra kötelezi a fp. szövetkezetet. E szerint a szövetkezetre nézve joghatályos igazgatósági ténynek főesküvel való bizonyításánál döntő snlylyal bírhat az, h. a főesküt az igazgatóságnak épen azok a tagjai tegyék le, a kiknek intézkedése kötelezi a társaságot és miután alp. névszerint mjelölte a főeskü kínálásakor az igazgatóságnak azokat a tagokat, a kiknek személyében a főeskü leteendő, nyilvánvaló, h. magát a bizonyítandó lényt ezeknek intézkedésével hozta kapcsolatba. Fp.-nek már csakis a felebbezésben foglalt az a kijelentése pedig, a mely szerint a főesküt az alp. által mnevezettek személyében is kész letenni, az 1581: LIX. t.-cz. 29. §. intézkedéséhez képest nem vehető figyelembe. Mindezeknél fogva és tekintettel arra, h. az első biró vonatkozó indokolása szerint helyesen fejtette ki azt, h. a szövetkezetből való kilépés egy közös mbizott utján csoportosan történjék: valamit azt is, h. az igazgatóságnak az az eljárása, a melylyel az alp.-t a szövetkezet kötelékéből kibocsátotta, az alapszabályokba nem ütközik, mert a nem fizető tag a 12. §. a) pontja szerint kirekeszthető, s a kirekesztés iránti jog a 66. §. szerint az igazgatóság jogkörébe tartozik, a kibocsátás pedig a kirekesztéssel egyenlő hatályú; és tekintettel végül arra, h. ennek a jognak gyakorlása után az igazgatóság attól eltéroleg már nem gyakorolhatja alp. ellen az alapszabályok 12. §-a szerint őt eredetileg megilletett azt a másik jogot, a mely a törzsbetét összegnek bírói uton való behajtására irányul. Fp. keresetével elutasítva helyesen lett. (92. decz. 22. 967.) 1520. Bp. keresk. e's váltótvszék: Másodrendű alp. köteles a kereseti követelésből 2127 frt 95 kr. tőkét, ennek 1891. évi április 8-tól számítandó 6°/0 kamatát 15 nap alatt végrehajtás jogkövetkezménye mellett felperesnek feltétlenül mfizetni. Ha pedig felp. czég B. József személyében leteszi a főesküt arra, h. m.-rendű alp. az E) alatti egyezségből folyó kezességét folyó évi márczius hó 18-án fel nem mondotta, az esetre alp. köteles még 5440 frt tőkét, ennek 1891. évi április 9-től számítandó 6"/0 kamatát 15 nap alatt végrehajtás jogkövetkezménye mellett felp.-nek fizetni. Erde-