Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

30 KERESKEDELMI TŐRVÉNY. Kereskedelmi jött, h. amaz aláírás által vállalt kötetezeitsége jogilag megszűnt, hogy az a törvény. részvénytársaság, mely a fent kitett napon e's pedig a tervezetbe felvett egy 153., 154. §§. millió alaptöke helyett csak 800,000 frt alaptökével tényleg megalakult, azon Az aláírók fe- részvénytársaságnak, melyre nézve alperes részvényeket, irt alá, nem tekintlelössége. hető s igy felp. részvénytársaságot alp. ellenében követelési jog annál kevésbé illeti meg, mert azt, h. alp. részvényesi jogokat gyakorolt volna, fp. a perben nem is állitotta. Felp. tehát keresetével mindkét alsóbb birósági Ítélet megváltoztatása mellett elutasítandó s a pt. r. 251. §. értelmében az okozott perköltségben elmarasztalandó volt. Alp. viszonkeresetével az alsóbb bíróságok által helyesen utasíttatott el azért: mert a fentiek szerint alp. a kérdésben forgó részvényaláirásnál fogva flp.-hez semminemű jogi viszonyban nem áll, mert továbbá a K. T. 154. §-a szerint alj), az aláirt részvényekre fizetett pénzének visszafizetését egyedül a törv. időben meg nem alakult részvénytásaságra vonatkozó tervezetet kibocsátott alapitóktól követelheti. (1893. ápr. 25. 1027/92.) 157. §. 1507. A magyar kincstári jogügyi igazgatóság a m. kir. kereskedeAiapszábá- lemügyi ministerium képviseletében a bpesti kereskedelmi és váltótvszéklyok. nek 58,786/892. sz. a kelt végzés ellen az alapon élt előterjesztéssel, mert azzal a kir. tvszék a szab. osztrák-magyar államvasutnak 1891. jul. 9-én tartott közgyűlésen elhatározott alapszabály-módosítás a m. kir. kereskedelemügyi ministerium által jóváhagyatott, jóllehet a társaság alapszabályainak 50. §-a értelmében az alapszabály-módosítás csakis a cs. kir. osztrák és magyar kir. államkormány hhagyása után érvényes s mert a társaság a m. kir. államkormány jóváhagyását mindeddig ki nem eszközölte, kéri az idézett számú végzést hatályon kivül helyezni és az emiitett jóváhagyás kieszközléséig az előbbi állapotot visszaállítani. — A bpesti kereskedelmi e's váltótvszék az előtertesztést elutasította, mert tény ugyan, hogy az alapszabályoknak idézett szakasza a társaság közgyűlése által elhatározott alapszabálymódositás érvényét a cs. kir. osztrák és a m. kir. államkormányok jóváhagyásától teszi függővé, tehát a mennyiben ezen alapszabályi intézkedés még érvényben áll, a társaság csakis ily jóváhagyással ellátott alapszabálj'-módositást jelenthet be bejegyzés és közlés végett, azonban a tárgyalás megállapította, h. a m. kir. kormány ezen joga már fenn nem áU. Ugyanis az 1891. évi XXV. t.-cz. 1. §-ában a törvényhozás a kormányt felhatalmazta, h a szab. osztrák-magyar vasúttársaság magyarországi vasutvonalaira az állami mváltási jogot, a társasággal kötendő szerződés utján 1891. évi jan 1-ével, ill. az ezen napon számított joghatálylyal érvényesítse. A tv. 2. §-ában felhatalmazta a kereskedelemügyi és pénzügyi ministert, h. a szerződést a magyar állam nevében jogerejüleg mköthessék. A nyert mhatalmazás alapján meg' is köttetett a szerződés, mely az 1891, XXXVIII. t.-cz. szerint jóváhagyva beczikkelyeztetett. A szerződés 1-ső czikke szerint a m. kir. kormány mváltja a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság Magyarország területén fekvő vasutvonalait és pedig akként, h. a beváltás 1891. jan. 1-ére visszaható erővel történjék. A 16. czikk megállapítja, h. a szerződés hatályba lépésével a magyar állam és a vasúttársaság közt 1882. jun. 8-án kötött és az 1882. XLV. t.-czikkbe beczikkelyezett szerződés határozmányai, valamint a társaság mváltott Magyarországi vasutvonalaira vonatkozó engedélyek hatályukat vesztik és vasúttársaságnak a magyar állammal szemben semminemű esetből eredő joga vagy kötele-