Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

348 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 :V. t.-cz. kiemelt eszmei eleinek, babái- a léleknek nyugodt ós minden szenvedély279. §. tői, ingerültségtől ment állapotát nem is tételezik fel, mely állapotban Szándékos ugyanis emberölés tudva és akarva a legelvetemültebb gonoszság ritka emberölés, eseteinek kivételével alig követhető el, mégis a leieknek rögtönző rohamában ennek a szenveddytöl hányatott állapotában keletkezett cselekvőséget egyenesen kizárja ; tekintve ezzel szemben a BTK. "212. §-ában mhatározott szándékos emberölés bűntettét, melynek az „előre mfontolás" kivételével a halál okozására irányzott szándók és a halált okozó tett szintén képezik ismérveit; tek., h. ámbár több tanú vallomása szerint vádlott előzőleg több alkalommal s nevezetesen már két nap előtt is fenyegette M. Rebekát megöléssel ; lek., h. ámbár e szerint vádlott ölési gondolatának mfogamzásától a véghezvitelig elegendő idő folyt le a gondolat megérlelődésére, a mfontolására s az elhatározás röglönössége el nem fogadható; tek. azonban, h. a bűnvádi eljárás adatai szerint vádlott M. Rebekát szerelemféltés szenvedélye által felkötött s a vádlott részéről a vele való élés iránt hozzá intézett felhivások határozott mtagadása által fentartott indulat hatása alatt s igy a higadt mfontolást kizáró kedélyállapotban ölte meg ; tek. h. tehát vádlott ezen s nem az e.-foku bíróság Ítéletében kifejezett, jelen esetben e minősítést nem befolyásoló azon okból, mivel vádlott ölési szándóka feltételes volt, a BTK. 278. §-a alá eső gyilkosság büntette helyett a 279. §-ban mhatározott szándékos emberölés bűntettében bűnös. (93. márcz. 22. 83.) 1874. Curia : Tek. vádlott G. P. beismerését, h. GO éves mostoha anyjának homlokára c'les kapával egy ütést intézett s midőn az ettől megtántorodott, nyakszirtjére a kapával egy másik ütést mert s midőn a sértett ennek következtében térdre rogyott, lábával annak hasára rúgott; tek., h. a/, élet mindennapi tapasztalatai szerint minden ember, a ki ép elmével bir, tudja, h. éles kapa élével, nagy erővel, más ember fejére intézett csapás a sértettnek halálát okozza; tek., h. az ezen eredmény valószínű bekövetkezésének előre látásával elkövetelt ily minőségű bántalmazás foganatositábiin, ha az ellenkezőre kétségtelen bizonyítékok nem forognak fenn, az ütésre hiányzott szándék külső megvalósítása félre nem magyarázható : teljes kifejezésre jut; tek., h- azon körülmény, h. a vádbeli esetben a halál nem a kapával okozott ütések, hanem a kevésbé látszó hasba rúgás, illetve az ebből keletkezett hashártyalobb által idézetettett elő, az ütésre irányuló szándék fenforgását sem ki nem zárja, sem nem gyengíti, mert a rúgás egy önmagában álló külön cselekményként el nem választható ennek előzményeitől hanem ugy ez, valamint az előző bántalmazás együttesen állapítják meg, h. a tettes akarata azoknak létrehozatala alkalmával mire volt irányozva; tek. különösen, h. a kapával már fején és nyakszirtjén súlyosan msérelmezett s a földre lerogyott mostohaanyára vádlott felismerhetőleg azért gázolt, mert a megelőzött sérülések súlyát ós hatását ezen utóbbi súlyos bántalmazásokkal még inkább súlyosbítani akarta; tek., h. miuián vádlott már az első és második kapavágás intézésénél tudatával birt annak, h. ezek a sértett halálának előidézésére alkalmasak, a midőn a bántalmazást még tovább is folytatta, a [halálos eredménynek előrelátása s az ennek létre hozására irányzott szándéka a hasba rúgásnál is épen ugy, sőt e bántalmazás többszörösségénéi fogva még fokozottabb mérvben fennállónak tekintetendő; tek., h. a tényállásnak ily