Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 535 tett sértésekért első sorban a presbyterium előtt s az egyházi törvények 1878 : V. t.-CZ. szerint keresendő a megtorlás. Ennélfogva vádlott a BTK. 258. §-a szerint 263. §. rágalmazás vétségeinek vádja alól a 263. §. 5. pontja alapján felmentendő Nyilvános volt. Vádlottnak az a ténykedése, h. márczins 19-én 1. Sámuelt beküldte rágalmazás magánvádvádlóhoz azon üzenettel, vájjon barátságos uton visszaadja-e a vagy becsüpe'nzt? \t. i. a pásztórliegy utáni különbözetet), vagy be kell érte perelni? ha letsértés. mindjárt bebizonyitottnak tekintetnék is, rágalmazást és egyéb büntetendő cselekményt nem képez ; azért vádlott e miatt nem volt büntethető. (1891. decz. 1. 2135.) — Győri tállá: Hhagyja. (1892. febr. 4. 2787.) — Curia: Az , 1883. évi VI. t.-cz. §-ában felsorolt eseteknek egyike sem forogván fenn. a magánvádló felebbezése visszantasitattik. (1892. június 22. 5630.) 1S57. Nyíregyházi jbiróság : H. Károly, T. István, D. Lajos, Gy. József, L. Dániel, E. Károly, L. Ignácz és S. Jenő vádlottak az ellenük M József, sértett fél által panaszolt rágalmazás és becsületsértés vétségének vádja alól felmentetnek. Indokok: Mert a rágalmazás és becsület sértésként panaszolt szavak s kifejezések a H. Károly vádlott által szerkesztett s ugyancsak általa s többi vádlott-társai által is aláirt és sertett fél M. Józsefnek, helybeli városi aljegyzővé lett megválasztatása ellen irányítva beadott ke't rendbeli felébb ezésben foglaltatván, azok a vádlottak, mint eárosi képviseleti tagok által kifejezetten a város tekintélye s repittatiójának megóvása érdekében, adott s fenforgott e's az I., II., III. alatt csatolt „Nyirvidék" lappéldányok szerint is nyilvános, de meg nem czáfolt gyanú ok"k alapján, tehát jóhiszemüleg adattak be az illetékes hatósághoz. így tehát, ha a panaszolt szavak s kifejezések a BTK. 258. és 261. §-aiba ütköznek is, az ugyanazon törvény 266. §-a szerint büntetendő cselekményt még sem képezhetnek vádlottak ellen annyival inkább, mert ezek a neheztelt felebbezést a beérkezett városi és megyei hatósági iratok tanúsága szerint, mint városi képviseleti tagok politikai jogaik gyakorlásában s abból folyólag adták be, és vonatkozó rosszhiszeműségük meg nem állapitható, sőt a sértett fél kérelmére beszerzett 5163/92. B) szám alatt a tszéktől beérkezett sikkasztás miatti bűnügyi iratok s azok közt sértett fél és a tanuk vallomásáról felvett vizsgálati jegyzőkönyvek és azt előzőleg keletkezett sértett fél elleni ügyiratai is oly szabálytalanság elkövetéséről tanúskodnak, melyek szerint a belügyminiszteri leirat is a panaszolt felebbezésben foglatt kitételekhez hasonló kifejezések felemlitésével rendelte a fegyelmi iratokat a büntető tszékhez általtenni. Ezek alapján vádlottakat a vád alól felmenteni kellett. (1892. évi nov. 25. 6400.) — Debreczeni tábla: Hhagyja. Indokok: Ámbár nyilvánvaló, h. a panaszban felsorolt s a vádlottak által a magánvádlónak városi jegyzővé történt megválasztása ellen beadott felebbezésekben használt kifejezések alkalmasak arra, hogy magánvádló önérzetét sértsék és mások becsülésében veszítsen s igy a BTK. 251. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége tényálladéka mállapitására alkalmasak lennének, mindazonáltal vádlottak helyesen mentettek fel a vád alól, mert a beszerzett iratokból kétségtelen, hogy a felebbezésekben használt kifejezések és állitások czélja tisztán Nyíregyháza város közönsége ama közérdekének megóvása volt, h. az igen fontos városi jegyzői tisztség egy kifogástalan egyén által legyen betöltve ; minthogy pedig a panaszolt felebbezésben l'j. és 2\. alatt csatolt Ítéletekkel bizonyítva van, h. M József magán-