Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉN Y. 325 Ítélet rendelkező részének tartalma és H. Józsefnek (11/7. 993/89. napló-1878 : V. t.-cz. szám alatti) felebbezései indokainak tanitása szerint felebbezéssel élt. Az 260. §. ügy érdemének érintetlenül hagyásával a költségekre nézve mváltozta- Rágalmazás tólag rendelkező budapesti Ítélőtáblai 26709/89. sz. itélet felek előtt 18S9. évi nov. 13-án hirdettetett ki. Ezen itélő táblai és a fent emiitett 1889. évi május hó 13-án hozott —• az ügy érdemére nézve a magánvádló és a kir. ügyész mnyugvása folytán már 1889. évi május hó 13-án jogerejüvé vált — igali jbirósági itélet alapján a G. Vilmos ellen a BTK. 260. §-ában mhatározott rágalmazás vétsége miatt 1890. febr. 13-án ugyancsak az igali jbiróságnál büntető feljelentést tett, mely ügyben a kaposvári trvszék a jelen elbirálás tárgyát képező, az ügy érdemében G. Vilmos bűnösségét kimondandó, fent emiitett szám alatti Ítéletet hozta. Tek. azonban, h. a BTK. '276. §-a azt rendeli, h. ha a vádlott jog érvényesen felmentetett: ez utóbbi rágalmazás miatt a felmentés napjától számítandó három hó alatt indíthatja meg vádlója ellen a bűnvádi eljárást ; tek., h. H. József, G. Vilmos vádja alól már 1889. máj. 13-án mentetett fel jogérvényesen és ennek folytán a G. Vilmos ellen a BTK. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt a büntető eljárást a most mhatározott időtől kezdve bárom bó alatt, azaz 1889. évi augusztus 13-áig kellett volna megindítania ; tek., h. a fent említett H. Józsefnek az ellene emelt vádak és következményeinek terhe alóli felmentését semmi tekintetben sem módosíthatta többé, és így a BTK. 276. §-a alapján H. Józsefet illető vádinditványozási jog gyakorolbatására nézve mbatározott három hó ezen itélő táblai itélet kihirdetésétől nem számitható és különben is a vád-előterjesztési három havi idő kezdőpontjának a BTK. 276. §-ában meghatározott jogérvényes felmentéstől való számítása — mert a ,BTK. 112. §-ában mhatározott szabályai alóli kivételes intézkedést 'foglal magában — a legszorosabban magyarázandó; tek. végül, h. H. József G. Vilmos elleni, a BTK. 260. §-ába ütköző rágalmazás miatti vádját csak 1890. évi febr. 13-án, tehát jogérvényes felmentésétől számított három hónapon tul jóval későbben terjesztette elő : a törvényszék szabábytalanságot követett el, mikor H. Józsefnek — a kifejtettek szerint elkésetten előterjesztett — vádinditványa alapján G. Vilmos ellen a büntető eljárás folyamatba tételét elrendelte és az ekként szabályellenesen lefolytatott eljárás alapján ellene büntető Ítéletet hozott. Miért is a jelen ügyre vonatkozó egész eljárást és az ezen alapuló trvszéki ítéletet msemmisiteni s G. Vilmos ellen a további eljárást mszüntetni kellett. (1892. febr. 23. 2268/91.) — Gnria: Hhagyja. (1892. okt. 5.) 1841. Curia: Az adóbevallási iven levő záradék szerint minden adózó fél becsületszavával bizonyítja, hogy a kereseti adóra vonatkozó adatokat hiven és lelkiismeretesen jegyezte fel, vádlottak pedig feljelentésükben a magánvádlóról azt állították, hogy jövedelmét eltitkolja, őt tehát azzal gyanúsították, hogy az adóbevallásnál nem járt el tisztességesen, mely állítás az illető adózó fél jellemére homályt vet és igy mindenesetre sértő. Tek. azonban, h. a magánvádló beismerte, h. ő jövedelmét be nem valotta, holott megadózás alá eső jövedelme tényleg volt; tek. továbbá, h. ezen vádlottak feljelentése folytán rovatott magán vádlóra mfelelő jövedelmi adó ; végre tek., h. az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. §. alapján a közérdek szempontjából bárki jogosult a beadott adóvallomá-