Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
BÜNTETŐTÖRVÉNY. 307 h. unokáját hanyatt fektetve, annak nemző részét feltakarja, s vele szem-1878 : V. t.-cz. ben saját nemző részét megmeztelenítse, már fajtalanságot követett el s 243. §. elkövette volna azt még akkor is, ha unokájának tudtán kivül cselekedte Vérfertőztevolna ezt, annyival inkább, midőn szándéka közösülésre irányult és uno- tés. káját is közösülésre ingerelte. Tek. ezek szerint, h. a fajtalanság felmenő és lemenő ágbeli rokonok közt a BTK. 243. §. 2. bekezdése értelmében akkor is büntettet képez, ha az ugyané szakasz 1. pontjában meghatározott vérfertőztetés létre nem jött: vádlottat a BTK. 243. §. 2. pontja alá eső befejezett bűntettben kellett bűnösnek kimondani. Sőt még ha a vérfertőztetés kisérlete megállapítható lenne is, a mennyiben a cselekményben egyszersmind a befejezett fajtalanság büntette rejlik, a vádlott a BTK. 243. §. 2. bekezdése alapján lenne akkor is büntetendő ; mert az eme pontban előirt büntetés súlyosabb mint a vérfertőztetés kísérletének a 243. §. 1. pontjára tekintettel a BTK. 66. §. 2. pontjában előirt büntetése. Enyhítő körülményül véve a vádlott büntetlen előéletét, müveletlenségét és aggkorát, a fegyházbüntetés legkisebb mértékének alkalmazása is tulszigorunak mutatkozik ; miért is a BTK. 92. §. alkalmazása indokolt. Egyebekben az itélet vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. (92. jun. 15. 242.) — Curia: A kir. ítélő tábla ítélete az abban felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva, mindazonáltal annak megjegyzésével [hagyatik helyben, h. a fajtalanság bűntettének a BTK. szerint nem képezi elemét a cselekménynek buja kéjelgés czéljából való elkövetése, h. tehát ezen bűntett a most emiitett czél nélkül mvalósulhat; továbbá, h. a BTK. 243. §-ának 1. bekezdésében mhatározott vérfertőztetés kísérletének büntette a 66. §. alkalmazása mellett is büntethető súlyosabban mint az ugyanazon szakasz 2. bekezdése alá eső fajtalanság befejezett büntette, minth. a 90. §. fenforgásának esetében a kísérlet büntetésével is mközelithető a bevégzett bűncselekményre a törvény által kiszabott büntetés maximuma. (93. ápr. 18. 10,672/92.) 1811. Bpesti tszék: A törvényszék a vizsgálat során lefoglalt két 248. §. darab mintagyüjtemény tartalmában ,.fajtalanságu-ot a BTK. 248. §-a ér- Szemérem telmében nem észlelt. Miután a törvény tüzetes szabályt fel nem állított, elleni vétség. melynek alkalmazásával a „fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt vagy képes ábrázolatot" az ilyent nem tartalmazó készítményektől meg lehetne különböztetni: a concrét eset megbirálásánál mérvadó csak azon általános szempont lehet, vájjon a kérdéses irat vagy kép „fajtalanságot'' a BTK. 233. §-a értelmében leir vagy ábrázol, vagy pedig í aj talán cselekményekre akár közvetlen, akár közvetett, akár nyíltan, akár leplezve ingerel. Irat vagy kép ..fajtalansága" tehát az olvasó vagy szemlélő nemi izgatására irányuló általános és külsőleg felismerhető czélzatától függ. Az ügyészség sem állítja, h. a lefoglalt mintagyüjtemények egyes alakjai fajtalan cselekményeket ábrázolnának. Ezen feltevést már azon körülmény záija ki, h azokban csupán női alakok és azok sem vonatkozással a nemi élet nyilvánulásaira vannak fénykepileg felvéve. A mi pedig a nemi gerjedelem felébresztésére irányuló czélzatot illeti, figyelmen kivü1 hagyni nem lehet. h. ezen kellék fenforgásának mbirálásánál első sorban nem az irat vagy kép tartalma, illetve vonásai, hanem azon személykör minősége döntők, mely előre láthatólag olvasás vagy szemlélés utján tudomást fog szerezni az 20*
