Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

304 BÜNTETŐTÖRVÉNY 1878: V. t.-cz. gálát után akként orősit meg-, h. bár biztossággal meg nem állapitható, 235. §. de a szüzhártya hiányából vont következtetés azon vélelmet állapítja meg, Mostoha gyer- h. Zs. Julianna a közösülést már rég elkövette, de a közösülést minden meken clköve- erőszak nélkül tette s nem akként, mint azt feleségével szokta elvégezni, tett erőszakos ugyanis hímvesszejét mostoha leánya szeme'remtestébó'l mindannyiszor kirann. közösülés, totta, valahányszor érezte, h. a magömlés bekövetkezik. Beismerte vádlott a végtárgyalás folyamán még azt is, h. még a közösülés megkezdése előtt tudomása volt arról, h. mostoha leánya 14-ik életévét még nem töltötte be, a mennyiben felesége első férjétől maradt azon jegyzetet, mit az gyermekeinek születési évéről egy könyvbe beveztett többször olvasta, s ebből tudta meg, h. Zs. Julianna 1876. évben született. Ezen tényállás alapján vádlottat a BTK. 236. §-ába ütköző megfertőztetés bűntettében kellett bűnösnek kimondani. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül vette a tvszék vádlott beismerő vallomását s büntetlen előéletét; mig ellenben Súlyosító körülménynek találta azt, h. oly egyén követte el a bűncselekményt, kinek lelki és testi épségére felügyelni tartozott volna s ki már a bűn megízlelése óta, mint azt a végtárgyalás folyamán kihallgatott Pr. Antal tszéki orvos megállapította, az erkölcstelenség ösvényén haladva, több ízben is közösült, mit a tvszék éppen a vádlott lelkiismeretlenségének tulajdonit, továbbá, h. a még most is tapasztalhatólag oly fejletlen egyénen követte el a bűncselekményt; mindezek figyelembe vételével vádlott az ítélet rendelkező részében mhatározott fegyházbtésre volt Ítélendő. (91. jun. 12. 2838.) — Bpesti tábla : Hhagyja, mert jóllehet a sértett fél helyett annak anyja által 1890. június 6-án előterjesztett vádinditvány, tekintettel arra, h. a panaszt emelő anyja a vádbeli cselekménynek a vádlott által elkövetéséről még 1889. októberben értesült, a BTK. 112. §-ában mhatározott 3 havi határidőn tul adatott is be, e körülmény a bűnvádi eljárást és vádlott elitélését még sem gátolja, mert Zs. Julianna sértett fél a vádlottnak mint családjának felügyelete és gondviselete alatt állván, a BTK. 239. §-ának 3. pontjában körülirt s hivatalból üldözendő eset forog fenn. (91. szept. 9. 20,710 ) — Curia : Hhagyja. (92. aug. 30.1325.) 238. §. 1806. Bp. tábla: A rendőri iratok tanúsítása szerint M. Terézia Indítvány, sértett panaszát 1890. évi június hó 15-én terjesztette elő és kérte vádmbüntetését. Tek., h. a BTK. 238. §-a a 232. és 236. §§-okban mhatározott bűncselekmények eseteiben a bűnvádi eljárás megindítását a sértett fél indítványától teszi függővé ; tek., h. sértett M. Terézia a feljelentését 1890. évi június 15-ét megelőzőleg, vagyis 1890. évi június hó 14-én, ugy saját beismerése, valamint a rendőri iratoknál fekvő nyilatkozatának tanúsítása szerint is vádlottal kiegyezett és vádlási jogáról lemondott] tek., hogy ily előzmény után inditványozási jogát érvényesíteni többé jogában nem állott: vádlott Z. József az elsőbirósági Ítélet mváltoztatásával az ellene emelt vád és következményei alól jogos vád hiányában felmentendő volt. (91. szept. 21. 21,392.) — Curia: Tek., h. a nyomozást a rendőrség a sértett törvényes képviselőjének indítványára tette folyamatba, melynek alapján a bűnvádi eljárás megindittatott s be is fejeztetett; a már lett mditvány pedig a BTK. 23S. §-a értelmében a fenforgó esetben vissza nem vonható s igy a magánvádlás jogáról való lemondás hatálytalan : a kir. ítélő tábla - határozatának mváltoztatásával — utasittatik, h. Ítéljen az ügy én lemében. (92. máj. 11. 160.)