Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

24 KE RESKEDELM1 TÖRVÉXV. Kereskedelmi ríka malomra, annak üzembe helyezésére, valamint az üzlet kezelésére törvény, nézve közkereseti társasági szerződés jött létre. Az a vagyon pedig, amely 95. §. a társasági szerződés alapján a tagok által a vállalatba befektettetett, mind A társtagok az ideig, mig a társasági szerződés végérvényesen fel nem bontatik, a magánhitele- közkereseti társaság vagyonát képezi. Ezzel szemben tehát vhajtató' álp.-t zői. terhelte annak bizonyítása, h. a foglalás idejében a közkereseti társaság akár magánúton, akár birői Ítélettel msziintetés folytán már nem létezett; ezt azonban alp. a fp.-ek által D. a. felmutatott keresettel szemben nem bizonyította, mert az ezen körülményre nézve felajánlott főeskü bizonyítékul el nem fogadható, minth. vhajtató a foglalási jkönyvek tanúsítása szerint is csak a társaság vagyonának felére vezettette a foglalást, miből önként az következik, h. foglaltató a társas viszony fennállását ugyanakkor elismerte. Minth. pedig a közkereseti társaságban álló tagok magánhitelezői a K. T. 95. §-ának rendelkezéséhez képest a társasági vagyonhoz tartozó dolgokat, követeléseket és jogokat vagy az egyes tagok e tekintetben! illetőségét sem biztositás, sem kielégítés végett igénybe nem vehetik, ugyanazért az elsőbiróság ítéletének mváltoztatása mellett a lefoglalt ingóságokat és biztosítási összeget mint a társaság vagyonát a foglalás alól feloldani a perköltséget azonban kölcsönösen mszüntetni azért kellett, mert a fennforgó körülményekből vélelmezhető, h. vhajtató a foglalást jóhiszemüleg eszközöltette. (92. jul. 6. 2805.) — Curia : Hhagyja. Ind. : Minth. az 1917/91. sz. keresethez A. •/. a. csatolt vhtási jkönyv szerint az 1891. aug. 25-én összeirt tárgyak teljes értékükben vétettek foglalás alá és csak az előzően 1891. jul. 26-án eszközölt biztositás foganatosíttatott oly módon, h. az összeirt tüzbiztositási összegnek fele része vétetett foglalás alá; a m.-biróságnak részben téves az az érvelése mellőztetik, „h. vhajtató a foglalási jkönyv tanúsága szerint is csak a társaság vagyonának felerészére vezette a vhajtást", egyébként azonban a m.-biróság ítélete felhozott többi indokai alapján és még azért is hhagyandó volt, mert habár fp.-ek a czégbejegyzés elmulasztása folytán, saját követelésük biztosításával, a közkereseti társaság vagyonának lefoglalthatását non vitatták volna is, tek. mégis, h. az 1875 : XXXVII. t.-cz. 97. §-ának az a rendelkezése, h. az egyes társasági tagok magánhitelezői a társaság vagyonához tartozó dolgokat vagy követeléseket biztositás vagy kielégítés végett nem igényelhetik, a közkereseti társaság hitelezőinek érdekeit érinti, — alp., mint a társaság egyik tagjának magánhitelezője, az idézett t.-ez. 101. §-a értelmében csak arra volt volna jogosítva, h. amennyiben követelése az adós magánvagyonából fedezhető nem volt, — a vhajtásl az utóbbinak a társaság feloszlása esetére, jutandó illetményére vezette, a közkereseti társaság vagyona azonban alp. részéről kellő alap nélkül vonatott vhajtás alá. (93. ápr. 21. 9688/92.) 125. §. 1504. Bp. kir. keresk. és váltotvszék : A kir. tvszék fp.-t keresetével TJj beltag be- elutasítja. Ind.: Felp , mint a S. A. és társa bejegyzett betéti társaságlépe'se a betétinak, kiskorú S. A. és E. kültagjainak törvényes és természetes gyámja, társaságba a nevezett társaság ellen keresetet indított 9,050 frt 20 krnyi összeg mint nevezett kültagok betétje után járó kamat, fizetése iránt, moly keresetét E. A. czégvezető kezéhez kérte kézbesittetni. A czég, illetve E. A. perbe állott, de első sorban kifogást emelt az ellen, h. a kereset az ő kezéhez rendeltetett kézbesíteni, mert ő mint czégvezető nem érzi magát hivatott-